Nyírő és a nyilas parlament

Szakály Sándor jól megvédi Nyírő Józsefet attól a vádtól, hogy a „nem létező” nyilas parlament tagja lett volna, de talán mégis volt valami, ami efféle (Szakály szerint téves) benyomást kelthetett (ÉS, 2022/41.). Nyírő 1942. november 20-án, a Képviselőház 310. ülésén így foglalt állást: „Félre az útból a magyar lelkiségtől idegenkedőkkel! Azokkal, akik az úgynevezett humánum álorcájában a sajtó, az irodalom, a művészet, a lélek és a szellem területén olyan hosszú ideig büntetlenül pusztíthattak bennünket a saját hazánkban! Ennek a levitézlett liberális zsidó hagyatéknak, ami sok jóhiszemű magyart is megfertőzött köztünk, ennek a burkolt propagandának a magyar életből el kell tűnnie!” Épp ezért az „eltüntetés” véghezvitelével kecsegtető nyilas hatalomátvétel után a Sopronban tartott üléseken is részt vett. November 6-án be is választják a Ház közoktatási bizottságába. 1945. január 16-án köszönetét fejezte ki, amiért „nagy szövetségesünk, a Német Birodalom Vezérének segítsége lehetővé tette számunkra, hogy időnk maradjon a minél teljesebb felkészülésre, és acélos kézzel ragadhassunk fegyvert a magunk megmentésére”. Leszögezi, hogy „az alkotmányos feltételeknek és követelményeknek megfelelő külön törvény alapján Sopronban ülésező parlament a birtokosa a jogfolytonosságnak és a legalitásnak”,  és arra kéri a T. Házat, hogy „méltóztassék a Nemzetvezető Úr figyelmét felhívni Budapest különleges jelentőségére az említettem szempontok szerint (mármint hogy a jogfolytonosságnak a Sopronban ülésező parlament a birtokosa), s egyúttal arra kérjük az illetékes kormánytényezőket, hogy Budapest felmentésére vonatkozó tiszteletteljes kérésünket juttassa el a szövetséges Német Birodalom Vezetőjéhez, azzal a csodálattal együtt, melyet ezúttal is kifejezésre juttatunk a német katona hősiessége iránt!”