„KONZERVATÍV, KERESZTÉNY”

PÁRATLAN OLDAL - LXVI. évfolyam, 21. szám, 2022. május 27.

Menj a picsába, te kommunista köcsög! – írta nekem egy hölgy, illetve a nevéből ítélve asszony, a Face­book-oldalamra. Ez rendre így megy, az úgynevezett konzervatív oldal ilyesféle konzervatív kommentekkel árasztja el az internetet, ha valami neki nem tetszőt mondok valahol a médiában. A minap a Klubrádióban kérdezett Bolgár György, én válaszoltam, ez lett az eredménye. Nem túl fantáziadús a konzervatív készlet, többnyire zsidóznak, kommunistáznak, hazaárulóznak, és különböző szexuális szituációkba helyezik a kiszemeltet, mindenféle al- és feltáji variációkkal, valószínűleg azért, mert nemcsak konzervatívok, hanem keresztények is. Végül is érthető, hiszen a magyar konzervatív keresztény jobboldal lapjaiban és internetes portáljain gyakran olvashatunk ún. újságírók tollából is hasonló, a rendes magyar szívet melengető stílusban megírt szövegeket, és persze hallhatunk is, a hatalmon lévő keresztény konzervatív kormány által támogatott televíziós csatornákon. Így aztán van minta, van segítség, nem érzi árvának magát a rendes magyar kommentelő. De mit is akart nekem mondani ez a hazájáért aggódó konzervatív asszony? Mondani? Inkább határozottan felszólítani. Először is arra, hogy menjek a picsába. Ez, hímnemű lévén, még tűnhet akár jókívánságnak is, habár kétségtelenül nagyon le van egyszerűsítve, de végül is az idő pénz, nem kell mindig mindent cifrázni, szegény Cyranónak nem sok dolga akadna manapság mások helyett udvarolni. Azzal folytatta, hogy kommunista vagyok. Visszatekintettem hosszú életemre, de sehogyan sem találtam kapaszkodót. Kétségtelen, kisdobos voltam, ezt nem is tagadom, de sajnos az úttörőszövetségből hetedik általános koromban kizártak. Mivel ezt elég igazságtalannak éreztem, a KISZ-be már be sem léptem. Volt egy kínos közjáték, a gimnázium második évében az osztály, legnagyobb meglepetésemre, KISZ-titkárrá akart választani, de mivel kiderült, hogy nem vagyok KISZ-tag, ez dugába dőlt. Később sem akaródzott semmilyen párthoz csatlakoznom, így a kommunistákhoz sem, manapság meg már esélyem sem lenne, mert nincsen ilyen párt Magyarországon. Vagy ha van, én nem tudok róla, nem látszik. Végül marad a „köcsög”. Van egy olyan érzésem, hogy a rendes magyar konzervatív asszony ebben az esetben nem a képző-iparművészeti termékre gondolt, hanem a szlengben használatos jelentésére, ami tudniillik homoszexuális egyént jelent. A fent említett tényeken kívül a mondat itt veszíti teljes értelmét, hiszen az első felében egy kifejezetten heteroszexuális aktusra szólít fel, majd rövid úton lebuziz. Hat szóból álló mondat, van mit javítani rajta. Asszonyom, nem akarom megítélni az Ön írói munkásságát, hogy jönnék én ahhoz, habár szokták mondogatni, a stílus maga az ember, de talán mégis jobb, ha valami értelme is van annak, amit leírunk. Még akkor is, ha ezt a hatalom, a hagyományok és a kereszténység serény védelmében tesszük.

A szerző további cikkei

LXIII. évfolyam, 47. szám, 2019. november 22.
LXII. évfolyam, 44. szám, 2018. október 31.
LXII. évfolyam, 21. szám, 2018. május 25.
Élet és Irodalom 2024