STATISZTIKA
PÁRATLAN OLDAL - LXIV. évfolyam, 36. szám, 2020. szeptember 4.Michael Roth német uniós miniszter egy interjúban antiszemitizmussal vádolta meg a magyar kormányt, mire Köves Slomó, a kicsiny Chabad zsidó ultraortodox irányzat egyik vezetője a magyar közszolgálati rádióban azt találta mondani, hogy igencsak furcsa az, hogy egy német politikus bírálja Magyarországot, hiszen Németországban 2019-ben 1824 antiszemita cselekmény volt, míg Magyarországon összesen 35.
Ki és milyen módszerrel számolta össze, hogy Magyarországon csak 35 antiszemita cselekmény történt? – morfondíroztam magamban. A kérdés már korábban is felmerült a Berkeley Egyetemen, amikor 2018 őszén a Fulbright-ösztöndíjas Róna Dániel tartott remek előadást a magyar szélsőjobboldali mozgalmakról igencsak részletes statisztikai adatokkal. Jómagam is jelen voltam, és felvetettem, hogy amikor a Berkeley Egyetemen is megjelentek Soros-plakátok, akkor ott minden egyes incidenst külön „hate crime”-ként tartottak nyilván. Viszont Budapesten a Soros-plakátok ezreit láthatta a publikum, de azok egyike sem számított antiszemita incidensnek. Hogyan lehetséges ez? És akkor még nem is említettem a nemrég installált Wass Albert-, Tormay Cécile-, Horthy Miklós- és egyéb szobrok sokaságát.
Az első sorban ülő Doncsev András helyi magyar konzul kioktatott, hogy a két szituációt nem lehet összehasonlítani. Az, hogy itt Amerikában a Soros-plakátokat antiszemita gyűlöletbeszédként tartják nyilván, az amerikaiak dolga, de ugyanaz a plakát Budapesten abszolúte nem az. Punktum.
Egyébként Köves Slomó azt sem említette, hogy az antiszemita cselekményeket Budapesten az a Tett és Védelem Alapítvány számolja össze, amelyiket az Orbán-kormány finanszíroz, és szintén a Chabad védőszárnya alatt működik. Vezetője a Chabadba nemrég betérült úriember, Szalai Kálmán.
Sokunk már régen gyanítja, hogy Budapesten szervezetten „alulszámolják” az antiszemita és egyéb gyűlöletcselekményeket. Mert mint ahogy az első zsidó származású angol miniszterelnök, Benjamin Disraeli mondta, „Három fajta hazugság van: hazugság, átkozott hazugság és statisztika.”
