Bal kanyar a Jobbik csapdájában

Mára már szinte közhellyé vált, hogy az ellenzéki pártok, legalábbis a demokratikus ellenzék pártjai, részben tehetetlenségük, részben tehetségtelenségük, részben a helyzet rossz megítélése okán nemcsak hogy képtelenek lesznek a kormányt leváltani, de a mostani állapot szerint a Fidesznek akár ismét kétharmada is lehet. A választások lehetséges kimeneteléről szóló vitákban egyfelől evidenciaként kezelték a szélsőjobbról befelé törekvő Jobbik külön indulását, másfelől, noha a Momentum megjelenésével némi „nemzedéki vita” kerekedett a liberális értelmiségről (lásd az ó- és újértelmiség értelmezhetetlen felvetését), igazán jelentős mértékben ez az utóbbi két tényező nem képezte, dominánsan semmiképpen sem, a viták tárgyát. A pártok bénultságára és a civil világgal való kapcsolat végzetes hiányára megoldásként pedig megszületett a Közös Ország Mozgalom, mely, legalábbis szándéka szerint, a politikai párt/civil mozgalom antinómiáját próbálta meg feloldani.