In lune modum factus

avagy a rongyosszarvas

FEUILLETON - LXI. évfolyam, 45. szám, 2017. november 10.

Magyarországon egy harmadik legenda terjedt el és él még ma is, ez egy Peter Wendler nevű bécsi pékhez kapcsolódik, akit némelyek szerint Kul­czycki vett rá a kiflisütésre, mások szerint a saját ötlete volt. Zsemley Osz­kár A magyar sütő-, cukrász- és mézeskalácsos ipar története című, 1940-ben megjelent munkájá­ban az áll, hogy „A törökök… elvonultak Bécs falai alól és a város falain kívül volt Stefans templom tornyára, ahova a tö­rökök kitűzték a félholdat, visszakerült a kereszt. Ekkor, 1529-ben, készí­tette a török félhold formájára az első kiflit egy Wendler nevű sütőmes­ter.”

Bécsben másképp tudják. Az osztrák kormányzati honlapon (ahol egyéb­ként a legenda föntebb említett korábbi verzióiról is szó esik, tehát a derék Alfred Gottschalk nem az ujjából szopta őket) az olvasható, hogy Wendler az 1683-as ostrom idején készített volna először holdsarló alakú péksüte­ményt azzal a cél­lal, hogy a török félholdat gúny tárgyává tegye, ám ennek a verziónak – írja a kormányzati oldal – ellene mond az az ismert körül­mény, hogy Peter Wendler 1680. december hatodikán meghalt. (Továbbá ellene mond a Zsemley által kö­zölteknek is, hiszen aki 1680-ban szende­rült jobblétre, az 1529-ben kiflit aligha süthetett.) Másfelől pedig a Step­hansdom tetején levő félhold és hatágú csillag az osztrák kormány szerint nem az iszlámot, hanem a világi és a lelki hatalom (a császárság és a pápa­ság) egységét volt hivatott megtestesíteni, ott is maradt 1686-ig, akkor vál­totta föl a kereszt.

Tisztelt Olvasó!

Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.

Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Ha a kiválasztott írást szeretné elolvasni, a „Megnézem a reklámot” gomb megnyomását követően, egy reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik. Ez esetben nincs szükség regisztrációra.
Megnézem a reklámot
Ha legfrissebb számunk összes cikkére kíváncsi, vagy az online archívumhoz kíván hozzáférni, mindezt a megszokott módon elérheti.

Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.

vagy
A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 13. szám, 2024. március 28.
LXVIII. évfolyam, 12. szám, 2024. március 22.
LXVIII. évfolyam, 10. szám, 2024. március 8.
Élet és Irodalom 2024