Rabság és repülés

Demény Péter: Vadkanragyogás. Kisregény. Lector Kiadó–Do­ku­men­tum Egyesület, Marosvásárhely, 2017, 144 oldal, 2000 Ft

Vágyainak megközelítésében főhősünket segíti a barokk életmód. Egyfelől ott a kegyetlen, sokszor barbár, véres, gyilkos, halálközeli, természetközeli, animális világ, mely körülveszi (sokszor ez a világ horrorisztikus, kísérteties is a maga héttornyú kastélyaival, a teliholdkor üvöltő farkasembereivel, a szadista bűneivel és a mágikus eseményeivel). Másfelől ez az életmód erősen kötődik a hiedelmekhez, a túlvilági képzetekhez, az égi vágyakozásokhoz, az álmokhoz és a misztikus elragadtatásokhoz. Visszatérő lények a szövegben egyfelől a föld állatai: a ló, a farkas, a kutya, de főleg a vadkan, mely motivikusan is meghatározó jelentőséggel bír. A csúcspont, mikor Katerina Hans-szal szeretkezik, és arra vágyik, hogy végre mártsa belé „csodálatos agyarát” a fiú. (A könyvcímet viszont nem biztos, hogy megfejtettem, szép, metaforikus, de ha az orgazmusra utalna, akkor tán túl drabálisan költői.) Másfelől fontos lények a földről elrepülni képes madarak, az ég madarai: a holló, a varjú, a fürj, a pacsirta, a sirály, a hóbagoly (és a páva, bár az nem sokat repül). Már az első oldalon kiderül, hogy Katerina aranysárga madárrá tud változni, és el tud repülni „a földhöz kötött rabságból”. Ha nagy bánata van, és ha nagyon jó neki, akkor repül, nem bírván a földi létet, kiszakad belőle.