MODERN AKARAT

PÁRATLAN OLDAL - LXI. évfolyam, 38. szám, 2017. szeptember 22.

„Mi vagyunk a pestiek, ti meg a vidékiek” – skandálták a ferencvárosi szurkolók, amint végigvonultak a sportpályáig vezető úton a vasútállomásról jövet. (Komoly atrocitás nem történt.) Nem ma volt. Akkoriban az NB I-es Tatabánya mérkőzésein megteltek a lelátók.

A rendszerváltás utáni években a bányászatot már csak nevében őrző városban a foci színvonala is egyre lejjebb süllyedt. 2010 decemberében a halódó sportpálya a Grosics Gyula Stadion elnevezést kapta. A következő évben felszentelték, neves személyiségek mellett maga a miniszterelnök is jelen volt. Később felújították, világítást kapott a stadion.

 A ma már TFC-re átnevezett egyesület a Komárom-Esztergom megyei III. osztályban játszik (Nemzeti Bajnokság 6. osztály), a felnőtt foci mintegy megszűnt. A stadion üres, kihasználatlan. A még mutatós gyepre az ifiket nem engedik, a pálya mögötti réten „kergethetik a labdát”.

A stadion közvetlen közelében áll a Földi Imre Sportcsarnok, 1250 főt befogadó hellyel.

 Ez az állapot nem marad sokáig. A napokban érkezett a hír: Tatabánya 3000 fős új sportcsarnokkal bővül. A beruházás 15,2 milliárd forintba kerül. (Egyelőre.)

Aki megérkezik a város vasútállomására, elborzad: előtte magasodik egy förtelmes felüljáró; csupa rozsda, meredek lépcsők vezetnek az állomásépülethez (az is lepukkant). Télen nagyon csúsztak a lépcsőfokok, ezért néhány éve valami ronda fedélfélét kapott az építmény. Szégyen, ahogy kinéz.

2016 márciusában a Modern Városok Program keretében a miniszterelnök (ugyanaz) Tatabányán járt. Beszédében felsorolta a városban orvosolandókat: nem volt kevés. Ez is elhangzott:

„Megkérdeztem a polgármester urat, hogy a tatabányaiak szerint mit kell az első helyre tenni. Erre azt mondja, tíz tatabányai közül kilenc azt fogja erre a kérdésre válaszolni, hogy a vasútállomást.” (forrás: miniszterelnok.hu)

A szerző további cikkei

LXI. évfolyam, 45. szám, 2017. november 10.
LXI. évfolyam, 43. szám, 2017. október 27.
LXI. évfolyam, 37. szám, 2017. szeptember 15.
Élet és Irodalom 2017