Nyílt levél

Tarlós István főpolgármesternek

VISSZHANG - LXI. évfolyam, 32. szám, 2017. augusztus 11.

Tisztelt Főpolgármester Úr!

A súlyosan mozgássérült emberek igen megdöbbentek a július 27-i sajtótájékoztatón tett kijelentésén, miszerint azért nem akadálymentesítik az M3-as metró valamennyi állomását, mert „...45 évig nem volt akadálymentes. Minden együttérzésem a mozgássérülteké, de az ő utasszámuk ezrelékben sem fejezhető ki.” Az Ön mondatai sértőek és kirekesztőek! 2017-ben egy európai főváros vezetője szájából sem közszereplőként, de még magánemberként sem hangozhat el olyan kijelentés, amellyel arra utal, hogy a mozgáskorlátozott emberek csak másodrendű állampolgárai hazánknak. Azért nem számítanak, mert 45 évig sem utaztak metrón, legfeljebb ezután se fognak. A metró Budapest egyik meghatározó közlekedési eszköze, azért építették, hogy gyorsítsa a közlekedést: rövid idő alatt jussanak el az emberek munkába, iskolába, orvoshoz vagy éppen szórakozni, művelődni. De a metró nem csak a fővárosiaké, hanem minden magyaré, ezt választják a Budapestre utazók, ha tehetik, sőt, a külföldi turisták is. Éppen ezért Ön ne döntsön a mozgásukban akadályozott emberek élete felett, ne határozza meg, mivel utazzanak és mivel ne! Az ilyen diszkriminatív szemléletet elítéljük! Az sem érv az akadálymentesítés elmaradására, hogy a metrót oly kevés mozgássérült ember veszi igénybe, számuk ezrelékben sem fejezhető ki. A súlyosan mozgássérült emberek utaznának nagy tömegben is – a WHO adatai szerint minden tizedik ember fogyatékosságban érintett, az idős emberekkel és a babakocsival közlekedő édesanyákkal együtt pedig már meghaladják a 15, ha nem a 20 százalékot –, csak épp nem jutnak le az állomásokra, legfeljebb bukfencezve, ám azt nem szeretnénk. Önt azért választották meg főpolgármesternek, hogy megoldja többek között a közlekedési gondokat. Lehet, hogy nem túl egyszerű a metró akadálymentesítésének kivitelezése, de dolgoznak Magyarországon nagy tudású rehabilitációs mérnökök, tapasztalt szakértők, meg kell őket kérdezni! Számtalan jó példa található a világban, mindenütt meg tudják oldani, csak nálunk nem?

Tisztelt Főpolgármester Úr!

A metróközlekedés hozzáférhetővé tétele nem jó cselekedet, nem kegy vagy szívesség, hanem kötelezettség. A magyar állam önként vállalta, amikor ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt. Nincs tehát kibúvó! Az Ön szűk látókörű politikája, kirekesztő kijelentése viszont rossz gondolatokat ültet el a társadalom fejében. Még nagyobb terheket rak a metróval közlekedni nem tudó embertársaink vállára. A több százezer magyar mozgássérült embert képviselő Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elvárja, hogy támogassa az akadálymentesítést, a magyar kormánytól pedig, hogy teremtse meg annak feltételeit! Nem tarthatunk ott 2017-ben, hogy a mozgáskorlátozott embereknek szégyellniük kelljen magukat, amiért budapestiek, amiért magyarok! Márpedig ha ilyen hangvételű nyilatkozat lát napvilágot egy felelős vezető szájából büntetlenül, akkor bizony szégyellik magukat. A MEOSZ elvárja tehát, hogy diszkriminatív kijelentése miatt kérjen azonnal nyilvánosan bocsánatot az érintettektől!

Budapest, 2017. augusztus 2.

Az Ön által említett „ezreléket sem kifejező” mozgássérült emberek közösségét képviselő Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége

Élet és Irodalom 2024