EGYET FIZET, KETTŐT KAP

PÁRATLAN OLDAL - LXI. évfolyam, 31. szám, 2017. augusztus 4.

Hivatalos életrajzából tudjuk, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő két PhD fokozattal rendelkezik. Az elsőt 2001-ben a Debreceni Egyetem Történettudományi Doktori Iskoláján szerezte, a másodikat 2002-ben a CEU-n. Egy közönséges emberfiá­nak egy doktori disszertáció megírása, megvédése négy-öt évébe is belekerül, így Kovács szóvivő teljesítménye kimagasló képességeket és munkabírást sejtetett. Mára azonban kiderült, hogy a két disszertáció témájában – Ausztria képe a XVIII. századi angliai sajtó tükrében –, nyelvében – angol –, és terjedelmében is alig különbözik egymástól. A felháborodott ellenzéki sajtó plágiumot, jogtalan előnyszerzést, sőt törvénysértést kezdett emlegetni.

A kormányszóvivő erre a maga diplomatikusan cizellált nyelvén ekként reagált: „Mielőtt valaki szamárságot ír, és hülyét csinál magából, javaslom, hogy ismerkedjen meg a tényekkel.”

Megismerkedtem a tényekkel, és kiderült, a  kormányszóvivőnek igaza van. Az akkori előírások nem tiltották, hogy valaki ugyanazzal az értekezéssel a magyar és az amerikai rendszerben is szerezzen tudományos minősítést. A CEU doktori iskolája akkor még nem rendelkezett magyarországi akkreditációval. Ma viszont már igen, így Kovács szóvivő bavúrja nem utánozható.

Már csak az a kérdés maradt megválaszolatlanul: ki is csinált hülyét magából. Kovács szóvivő biztosan nem: ő csak élt egy felkínálkozó lehetőséggel, s még nyugati szintű ösztöndíjat is felvett egy már korábban elvégzett munkáért.

A CEU képviselője csak annyit nyilatkozik, hogy bár az egyetem akkori szabályzata nem tiltotta, hogy valaki ugyanabból a témából nyújtson be disszertációt egy magyarországi egyetemen és őnáluk, a két disszertáció ilyen mérvű hasonlósága „szokatlan”-nak volt tekinthető. 

A következtetés csak az lehet, hogy a  szóvivő csakugyan rendelkezik kimagasló képességekkel: meglátta és saját előnyére kihasználta az ex lex állapotból adódó lehetőségeket. Kommunikációs képességeiről pedig csak annyit: az ügy etikai vonatkozását firtató kérdésekre egyetlen szóval sem válaszolt.

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 13. szám, 2024. március 28.
LXVIII. évfolyam, 13. szám, 2024. március 28.
LXVIII. évfolyam, 11. szám, 2024. március 14.
Élet és Irodalom 2024