2071

„Mondd, Uram, nem látod, hogy nyájamat vészesen tizedeli a hőguta, és percről percre szedi áldozatait a bőrrák? Miért hagytál el minket? Miért nem segítettél, hogy ellenállóvá váljunk a felmelegedéssel és a növekvő UV-sugárzással szemben? Vagy tán nem láttad előre, mit hozhat ránk a fiad születése utáni harmadik évezred?”

„Rajtam kéred számon azt, amit ti tettetek a környezetetekkel, holott úgy alkottalak meg benneteket, hogy tökéletesen beleilleszkedhessetek. Ki-ki a sajátjába: az Északi-sarktól az Afrika tűző napját jól tűrő fekete bőrű népekig. És adtam néktek észt, hogy mindig legyenek köztetek olyanok, akik felismerik az út veszélyeit, amelyen haladtok. És adtam fület, hogy halljátok prófétáitok szavát – ma tudósoknak hívjátok őket. Nem az én hibám, hogy nem hallgattok rájuk, és gyorsabban változtattátok meg a természetet, mint ahogy a gén­állományotok alkalmazkodni tudott volna hozzá.

És mit tettetek, amikor életmentő géneket küldtem nektek, amelyeket most számon kérsz rajtam? Százezrével fordítottátok vissza a sivatag hőségébe beilleszkedett embereket! Ezrével hagytátok vízbe fúlni azokat, akiknek a mássága elhozta volna hozzátok a melanóma elleni védettséget! Én biztosítottam a sokféleségeteket, hogy képesek legyetek túlélni minden várhatót és váratlant, de ti mérhetetlen gőgötökben, demagóg kisisteneitekre hallgatva többre tartottátok a faji felsőbbrendűség és a nemzeti büszkeség testi-lelki elkorcsosuláshoz vezető tanát. Azok a társaitok, akiknek szükségük volt az őket érő kevéske napfény minden fotonjára, hogy ne nyomorítsa meg őket a rickettsia, lenézték a sötét bőrűeket. De miután az ózonpajzsba, amely megvédett benneteket, nagy lyukat vágtatok, jobb, ha befogadjátok magatok közé azoknak az embertársaitoknak a génjeit, akikbe beépítettem a nap ibolyántúli sugarai elleni védelmet. Ne kérjétek hát számon rajtam egyedi fogyatékosságaitokat! Amikor Mózes rátok hagyta a tudást, hogy saját hasonlatosságomra alkottalak meg benneteket férfiúvá és asszonnyá, azt akarta tudomásotokra adni, hogy tervem tökélye a másságban lakozik, és túlélésetek is a másság elfogadásán múlik. Fogadjátok el egymást szeretetben, mert csak mindannyian együtt lehettek hasonlók hozzám.”