Tükör

PRÓZA - LXI. évfolyam, 24. szám, 2017. június 16.

Kávé illatára ébredek, ő már felöltözött, az arca kisimult, alig tudja abbahagyni a vigyorgást. Kevergeti a kávét az éjjeliszekrényen, pont úgy csinálta, ahogy szeretem – két cukorral. Miközben iszom a kávét, időpontot és hazugságokat egyeztetünk. Kérdezi, hogy mit csinálok a hétvégén, hova megyek és kivel, neki most indulnia kell, de már hívott nekem autót, ami majd visszavisz, csak úgy dől belőle a szó, mintha a tegnapi beszédadagját is ma kapta volna meg, vagy ma be szeretné pótolni a tegnapot vagy tudomisén, én még mindig a tükörben vagyok és ott száguldok, egyenesen ebbe a halványsárga masszába.

Ha a cikket végig szeretné olvasni, a regisztrációt követően egy 508 forintos emeltdíjas SMS elküldésével néhány percen belül megteheti. A részletekről az előfizetési információk oldalán lehet olvasni, az SMS egy héten át hozzáférést biztosít a legfrissebb számhoz és a teljes archívumhoz.

vagy
Élet és Irodalom 2017