HETI TEXTUS

„A büntetőtörvénykönyv a csalásnál, zsarolásnál, hűtlen kezelésnél nem ismer el altruista csalást, altruista zsarolást és altruista hűtlen kezelést. A csalót irgalmatlanul becsukja akkor is, ha nem magának, hanem másnak szerez jogtalan hasznot, a zsarolót fülön fogja akkor is, ha másnak szerzendő jogtalan vagyoni előnyért követ el zsarolást és a hűtlen kezelésnél minősített esetnek tekinti, ha a hűtlenül kezelő másnak szerez jogtalan hasznot. A strohmann rendszernek az erkölcs terén helye nem lehet. A közéletnek ez a romlottsága, az álcímek mögé bujtatott panamapénzek, hamis bizonylatok, az összejátszások miniszter és bankigazgató között, üzletszerzésre adott pénzek állami szerződések megkötéséért, közvetítő pénzek fizetése kormánypárti urak számára, jutalék fizetések állammal kötött szerződések után, lehetetlen, hogy megtorlás nélkül maradjanak” – mondta a miniszterelnököt panamázással vádoló Désy Zoltán védőjeként, 1913. április 4‑én Vázsonyi Vilmos.