TÜNTETŐ BICIKLIK

PÁRATLAN OLDAL - LXI. évfolyam, 16. szám, 2017. április 21.

Régen az ember tavasszal fogta a kerékpárját, és elindult túrázni. Manapság az ember fogja a kerékpárját, és elmegy tüntetni. Ma már ezernyi fiatalt látni bicajjal demonstrálni. A kerékpáros illem szerint a kiindulópontra – Corvinus, CEU, Parlament – a bicajos bőszen teker, de a vonuláskor már a kerékpárját maga mellett tolva demonstrál.

A biciklis tüntetésre fel kell készülni. Először meleg vizes mosószerrel tisztítsuk meg a bicajunkat az ősszel, télen ráragadt mocsoktól, piszoktól, portól. Tiszta szívvel és tiszta kerékkel induljunk protestálni. A mosás után ellenőrizzük a gumikat, nem mentek-e tönkre az állásban, vagy netán a fáskamrában álcázott ügynökszervezetek vagy egy terjeszkedő világhatalom csápjai tették porózussá a belsőket. Fújjunk friss levegőt a gumikba, a friss levegőt ne az Országház előtt szívjuk fel a pumpánkkal. Ezután következik az olajozás és a zsírzás. Olajozzuk be a fék- és váltó bowdeneket, hogy ne sikítsanak, ha meglátják az utcán sunnyogni Kósát vagy Németh Szilárdot. Zsírozzuk be a fogaskerekeket, a váltót és az élőláncot. Nézzük meg, hogy égnek-e az első és hátsó lámpák, hogy a rendőrök és a biztonsági emberek sötétben is tudjanak minket hajkurászni.

Kerékpárral főleg fiatalok tüntetnek, de nekem mint vén csontnak és régi bicajosnak sincs megtiltva az efféle tiltakozás. Orbán azt nyilatkozta, hogy a kommunisták alatt volt óvodás, mégsem volt kommunista. Nekem a kommunisták alatt volt egy Csepel kerékpárom, a házibulikon mégsem a Vörös Csepelt énekeltük, hanem Koncz Zsuzsától a Rohan az időt. (A szám születési éve: 1966!)

A nejemmel mi is úgy döntöttünk, hogy elbicajozunk a CEU-hoz, ellenállni. Minden rendben ment, de a feleségem elkezdett nyafogni, hogy jól állítsam be neki a bicikliülést, mert nyomja a fenekét. Erre odavetettem neki: nőügyekkel nem foglalkozom!

Élet és Irodalom 2024