A humanizmus Homérosza(i)

KÖNYVKRITIKA - LXI. évfolyam, 16. szám, 2017. április 21.

Thomas A. Szlezák: Homérosz – A nyugati irodalom születése. Fordította Tatár Sándor. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2016, 284 oldal, 3495 Ft

Szlezák nincs híján az unitárius iskolára és a német humanizmusra jellemző szinte vallásos Homérosz iránti rajongásnak. Arról még meg tud győzni, hogy az Iliász költője magasra tette a lécet minden későbbi költőnek vagy epikusnak. Homérosz azonban – akit a szerző az Iliász alkotójának, és az Odüsszeia-költőnél nagyobb költőzseninek tart – Szlezák szemében hérószi méretű kultúrateremtővé nő. Talán nemcsak a grecista szisszen fel azoknál a mondatoknál, amelyekben a szerző Homéroszra, pontosabban a hellénisztikus kori Homérosz-filológiára vezeti vissza a modern európai szellemi szabadságot; egy kalap alá véve a XVIII. század előtti kereszténységet, a XX. századi szocialista államokat és a mai iszlám világot – mint az intellektuális nyitottságot nélkülöző kultúrákat.

Ha a cikket végig szeretné olvasni, a regisztrációt követően egy 508 forintos emeltdíjas SMS elküldésével néhány percen belül megteheti. A részletekről az előfizetési információk oldalán lehet olvasni, az SMS egy héten át hozzáférést biztosít a legfrissebb számhoz és a teljes archívumhoz.

vagy
Élet és Irodalom 2017