Baksa Roland pályázati anyaga a Tarnói Gizella-emlékdíjhoz

HÍREK - LXI. évfolyam, 6. szám, 2017. február 10.

Számok, amelyek miatt közügy Matolcsy György válása

Népszabadság, 2016. szeptember 10.

http://nol.hu/belfold/matolcsy-gyorgy-mnb-valas-fizetes-mnb-hazassag-1631157

Baksa Roland–Spirk József–Varga G. Gábor

Matolcsy György elnök válásáról tájékoztatták lapunkat, amikor Vajda Zita fizetéséről kérdeztük a jegybankot. A nő két állásáért bruttó 2,2 millió forint járt.

Meglepő választ kapott lapunk a Magyar Nemzeti Banktól. „Matolcsy György magánélete, a Matolcsy-házaspár válása magánügy."

A válasz, amellyel a jegybank maga ismerte el, hogy az intézmény elnökének, Matolcsy Györgynek és feleségének, a balatonakarattyai polgármesternek, Matolcsy Gyöngyinek a házassága zátonyra futott, azért különös, mert kérdésünkben szóba sem hoztuk a házaspár válását.

Vajda Zita jegybankban betöltött pozíciója, feladata és juttatásai felől érdeklődtünk, mert szerepe és fizetése a jegybanki dolgozók körében jó ideje beszédtéma. Munkaköréből kifolyólag gyakran utazik együtt Matolcsyval, ráadásul az egyik jegybanki alapítvány kuratóriumi tagja, és egy olyan cég igazgatósági tagja, amelyet az alapítvány hozott létre. Márpedig az alapítványokhoz, illetve azok cégeihez bizalmi emberek sora került a megalapításuk óta eltelt durván két évben.

Kérdésünk így szólt: Vajda Zita mikortól meddig, milyen beosztásban dolgozott a jegybankban, mi volt a feladata, és ezért a munkáért mennyi jövedelem (bér, egyéb juttatás) illette meg? Ott dolgozik-e még ma is? A válasz pedig a következő: „Kérdésére tájékoztatjuk, hogy Vajda Zita a Magyar Nemzeti Bankban nemzetközi szakmai titkárként dolgozott 2016. május 2-ig. Munkabére bruttó 1 730 000 Ft., nettó 1 150 450 Ft. volt. Matolcsy György magánélete, a Matolcsy-házaspár válása magánügy."

Vagyis a jegybanki válasz összefüggésbe hozza Matolcsyék válását Vajda Zitával.

Tény, hogy Matolcsy György és Vajda Zita életében több a közös pont. Az 1984-ben született, vagyis az idén 32 éves Vajda Zita még akkor került a Nemzetgazdasági Minisztériumba, amikor a most 61 éves Matolcsy volt a tárcavezető. Amikor Matolcsyból jegybankelnök lett 2013 tavaszán, Vajda Zita – másokkal együtt – követte őt a jegybankba. Matolcsy 2013. március 4-én lett jegybankelnök, Vajda Zita pedig két napra rá lett az MNB dolgozója – derül ki a jegybank lapunknak megküldött, másik válaszából.

Ráadásul pozíciójából fakadóan szervezte Matolcsy György külföldi útjait, és többször vele is tartott. „Nemzetközi szakmai titkárként Vajda Zita feladatai közé tartozott többek között felsővezetői nemzetközi tárgyalások előkészítése, nemzetközi utazások előkészítése, e tárgyalások egy részén való részvétel, valamint a nemzetközi szakirodalomban új írások, könyvek felkutatása és bemutatása a jegybanki vezetők részére" – közölte a jegybank. MNB-s forrásainkban amúgy visszatetszést keltett az, hogy – mint egyikük elmesélte – Vajda osztályvezetői fizetést kapott, holott nem volt osztálya.

Matolcsyról közismert, hogy rajong a keleti vallásokért és a keleti kultúráért. Ahogyan Vajda Zita is. Ő egy ideig, 2012-ben blogot vezetett arról, hogy két és fél hónapra Indiába utazott, ahol jógát tanult. Annak is van nyoma a blogján, hogy itthon jógaoktatói továbbképzésen vett részt. Jógaoktatói tudását arra is felhasználta, hogy hetente jegybanki alkalmazottak két csoportjának órát tartson.

Amellett, hogy Vajda Zita minden hónapban felvette – a jegybanki tájékoztatás szerint – nettó bő 1,1 millió forintos bérét, 2014 végén bekerült a Pallas Athéné Domus Innovationis (PADI) Alapítvány kuratóriumába, továbbá 2015 szeptemberétől a PADI által akkor létrehozott Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt. igazgatósági tagja. Megkerestük az alapítványt és az alapítvány cégét, hogy ténylegesen mennyi jövedelmet kap Vajda Zita, erre egyelőre nem kaptunk választ. A PADI kuratóriumi tagságáért az alapító okirat szerint a minimálbér ötszöröse (idén havi bruttó 555 ezer forint) illeti meg. Emellé a kuratóriumi tag a tevékenységével összefüggő, igazolt költségei megtérítésért jogosult, és a kuratórium döntésétől függően béren kívüli juttatást is kaphat.

Keretes: Vízházi munka

A jegybank PADI alapítványa több mint 10 millió euróért, azaz több mint hárommilliárd forintért jutott hozzá az Ybl Vízház, az egykori Várkert Kaszinó épületéhez. Az ingatlant úgy szerezte meg, hogy a Vízház Zrt., az alapítvány ingatlanfejlesztő cége megvette az épületre vételi opcióval rendelkező Sport Zone Kft.-t.

 

Kiemelkedően keresett a jegybankban a Matolcsyhoz közel álló hölgy

Népszabadság, 2016. szeptember 12.

http://nol.hu/gazdasag/kiemelkedo-fizetest-kapott-a-jegybankban-a-matolcsyhoz-kozel-allo-holgy-1631415

Baksa Roland

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fizetési listáján nem sok alkalmazott lehet feljebb annál a Vajda Zitánál, akit maga a jegybank hozott összefüggésbe Matolcsy György elnök válásával. Erre a következtetésre lehet jutni az MNB oldalán fellelhető juttatási összeállítást átnézve.

Vajda Zita nemzetközi szakmai titkárként dolgozott (idén május elején távozott a jegybanktól), havi bruttó munkabére 1,73 millió forint volt. Ennél a legfrissebb, június végi állapotot tükröző adatbázis szerint még a cégjegyzésre jogosult – vagyis a fontosabb, általában vezetői pozícióban, esetleg tanácsadóként, jellemzően a szervezet magasabb szintjei dolgozó – 116 személy közül 83-nak is kisebb a bére. A 33, Vajdánál nagyobb keresettel rendelkező cégjegyzésre jogosult mellett a hierarchia csúcsán levő elnök, a három alelnök, a monetáris tanács további öt tagja és a felügyelőbizottság hat tagja kap többet annál, mint amennyi a Matolcsy Györgyhöz közel álló nemzetközi szakmai titkárt megillette.

Ez így 48 ember. A jegybankban alkalmazottak létszáma június végén 1307 volt, és 85-en jogi állományban levő foglalkoztatottként szerepeltek. A cégjegyzésre nem jogosultak között ugyan elképzelhető, hogy vannak még, akik többet kerestek, mint Vajda Zita, de ez a csoport nem lehet számottevő. Egy szó mint száz: a Matolcsyhoz közel álló hölgy a legjobban fizetett 4-5 százalékba tartozhatott a jegybanki dolgozók közül.

A honlapon feltüntetett főosztályvezetők kétharmada kevesebbet vitt haza, mint ő. Pikáns, hogy a cégjegyzésre jogosultak között két titkárságvezetőt is találunk, de mindkettő bére elmarad – a szakmai titkárként alkalmazott – Vajda munkabérétől: alapbérük havi bruttó 1,4, illetve 1,6 millió forint.

Más érdekességre is bukkantunk a Matolcsy házaspár válásával összefüggésbe hozott nő családjával kapcsolatban. Mind a hat, jegybank által létrehozott alapítvány megbízta munkával azt a könyveléssel foglalkozó céget, amelyben alkalmazott Vajda Péterné – miként azt a 444.hu is kiszúrta. Vajda Péterné az édesanyja Vajda Zitának. Ráadásul három alapítványnak (Pageo, PADMA, Padoc) maga Vajda Péterné nyújthatott könyvviteli szolgáltatást, illetve készítette el a 2014. évről szóló beszámolóját.

A fennmaradó két alapítványtól is kapott pénzt a Dokumat Kft. (Adatkérőként Ferjancsics László, az Együtt és a váci lokálpatrióták önkormányzati képviselője szerezte meg az információt.) A könyvelőcég az egyik alapítványtól (PADS) közel 650 ezer forintot kaphatott egyszeri összegként, még 2014-ben, egy másik alapítványtól pedig két és fél hónapra vonatkozó munkáért cserébe összesen közel 1,4 millió forintra számíthatott 2015-ben. Pikáns, hogy az a PADI alapítvány bízta meg a két és fél hónapos időszakra munkával a Dokumatot, amelynek a kuratóriumában benne van Vajda Zita.

Az alapítványok nyilvánosságra hozott szerződéseiből kiderül az is, hogy azok mennyi pénzt fizetnek a Dokumat Kft.-nek. (Ennek a vállalkozásnak az alkalmazásában áll Vajda Péterné.) A megbízásokat javarészt még 2014-ben kötötték. Az alapítványok honlapjáról elérhető listában nincs nyoma annak, hogy ezek a rendszeres, folyamatos szolgáltatás igénybevételére irányuló megbízások véget értek volna, vagyis a Dokumat Kft. feltételezhetően még mindig végez könyvviteli szolgáltatást több alapítványnak is, így megilletheti a kikötött díj.

Négy alapítványtól rendszeres, havi díjra jogosult a Dokumat Kft., összesen bő 2,1 millió forintra havonta. Ez évi csaknem 26 millió forint. A cég teljes bevételének jelentős részét ez az alapítványoktól származó összeg teszi ki: 2015-ben a Dokumat Kft. 62 millió forintos éves forgalmat mutathat fel, ebből 9,3 millió forint adózott eredményként meg is maradt. A korábbi évekhez képest ez jelentős előrelépés: a megelőző időszakban (a cégadatbázisban 2011-ig néztük vissza a számokat) 3,4 millió forintos veszteség és kis híján 6 milliós nyereség között ingadozott az eredmény.

Vajda Zita testvére pedig a trafikügyön nyert. Vajda Kitti egy olyan vállalkozásban érdekelt, amelynek a fő tevékenysége a dohányáru-kiskereskedelem. A Lazít-ok Bt.-t 2013 májusában, közvetlenül a ­trafikpiac kormányzati átrendezése előtt alapították, Vajda Kitti azóta ügyvezetője és kültagja a vállalkozásnak. A bt. hoz is a konyhára. Tavaly 6,2 millió forint adózott eredményt ért el, egy évvel korábban 1,7 millió forintos volt a plusz, az indulás első, tört évében viszont 1,4 milliós veszteséget termelt. Vajda Kitti egy másik trafikcégben, a Málcájt Bt.-ben is érdekelt volt, de abból nagyjából egy éve kiszállt – a számok alapján jó ütemérzékkel, mert tavaly 3 milliós veszteség jött össze a megelőző év szerény nyeresége után.

Keretes: Így számoltunk

A jegybank a lapunknak küldött levelében munkabért említ, a jegybanki honlapon megtalálható, a juttatásokról szóló adatbázis viszont alapbért, béren kívüli juttatást és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást különít el. Ha nem az alapbérnek feleltetjük meg a jegybanki válaszban munkabérnek nevezett juttatást, hanem a másik két kategóriát is hozzászámítanánk, akkor még 4 személy jövedelme átugraná Vajda Zitáét. De még így is igaz, hogy a Matolcsyhoz közel álló nő a cégjegyzésre jogosultak többségénél többet keresett, és az összes jegybanki foglalkoztatottat nézve a legjobban fizetett 4-5 százalékba tartozhatott.

 

 

Vajda Zita, a pozícióhabzsoló

Népszabadság, 2016. szeptember 13.

http://nol.hu/gazdasag/vajda-zita-matolcsy-gyorgy-mnb-botrany-1631529

Baksa Roland

A Matolcsy Györgyhöz köthető hölgy halmozottan előnyös helyzetbe került, sok más mellett havi hatszázezerért kutathatja Indiát.

Nem csak az eddig ismert két helyről illeti meg díjazás a Matolcsy György jegybankelnökhöz igen közel álló hölgyet, miután kilépett az MNB-ből. További két pozíció­ja van. Így összesen négy helyről jár neki pénz – derül ki a válaszokból, amelyeket a Népszabadság kérdéseire az alapítványok adtak.

Elárulták, hogy Vajda Zita – aki május 2-ig a Matolcsy vezette jegybankban nemzetközi szakmai titkár volt – a 260 milliárd forintból létrehozott jegybanki alapítványok egyikénél, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványnál (Pageo) igazgatóhelyettes lett. A Pallas Athéné Domus Innovationis (PADI) nevű jegybanki alapítványban lévő kuratóriumi tagsága és a PADI által létrehozott Vízház Zrt.-beli igazgatósági tagsága ismert volt. A Pageo Kutatóintézetben kutatóként is dolgozik. A két alapítványi pozícióba már az után kerülhetett, hogy otthagyta az ­MNB-t. A kutatóintézetnél másnaptól, május 3-ától dolgozik kutatóként.

Hogy a Pageonál mikortól, arról tettünk fel kérdést, válasz azonban még nem érkezett. Az alapítványok levelének megfogalmazása arra utal, hogy az is a jegybankból való kilépés után volt: „azt követően állt alkalmazásba a Pageo Alapítványnál, hogy befejezte munkáját a Magyar Nemzeti Bankban.”

Könnyen lehet, hogy így nem is kell kevesebbel beérnie annál, mint amikor a Magyar Nemzeti Bankban szakmai titkárként dolgozott. (A közel 1400 jegybanki dolgozó között a legjobban fizetett 4-5 százalékban volt havi bruttó 1,73 milliós bérével.) A Pageo igazgatóhelyettesi posztjáért havi bruttó 600 ezer forint jár, épp annyi, amennyi a Pageo Kutatóintézetben kutatóként dukál. A másik alapítvány, a PADI, azt nem árulta el, hogy a kuratóriumi tagságért pontosan mennyit kap Vajda Zita. A vezetők, vezető tisztségviselők juttatásaira vonatkozó adatok összesítve találhatók a PADI honlapján, de az alapító okirat főszabályként havi 555 ezer forintos juttatásra utal – amitől a kuratórium eltérhet. Ezen felül adható béren kívüli juttatás és költségtérítés is. A Vízház Zrt.-beli fizetését egyáltalán nem kötötték az orrunkra.

Utóbbi két pozíciója akkor is megvolt Vajda Zitának, amikor a jegybankban dolgozott, de akkor csak a jegybanki bérét vette fel, a másik két helyről származó pénzét felajánlotta jótékony célra. Ám a költési botrányról is hírhedt jegybanki alapítványok válaszai alapján azonban nem kizárt, hogy immár felveszi a pénzt egyik vagy akár másik helyről is. „Vajda Zita, amíg a Magyar Nemzeti Bank alkalmazásában állt, a tiszteletdíját felajánlotta a Piros Orr Alapítványnak.” Egy másik mondatban is múlt időben írnak arról, hogy felajánlotta juttatását, amikor a jegybank alkalmazottja volt.

A két újabb helyről összesen havi bruttó 1,2 millió forinthoz jut, ha pedig megtartja a PADI kuratóriumi tagságért neki járó – az alapító okiratból kiindulva – 555 ezer forintot is, máris többet visz haza, mint a jegybanki állása alatt kapott havi bruttó 1,73 milliós fizetés. Ráadásul ha most a Vízház Zrt.-től is az őt megillető díjat megtartja, akkor még inkább túlszárnyalja a pár hónappal ezelőtti, az MNB-s időszakban jellemző jövedelmét.

A Pageo Kutatóintézetnél nagyon specializált területre szerződött Vajda Zita. India-kutatóként kapja a havi bruttó 600 ezer forintot. Most már védetté tett blogjában írt arról, hogy 2012-ben két és fél hónapra Indiába utazott jógát tanulni. Az indiai tanulmányokra és tudományos életre rálátó forrásaink elárulták, Vajda Zita neve számukra ismeretlen, ahogy havi 600 ezer forintos vagy akár csak azt megközelítő megbízásról sem hallottak Magyarországon.

A szakma csúcsa ma Magyarországon az az egyetemi-főiskolai tanár, aki évtizedes kutatói háttérrel és jelentős tudományos publicisztikai munkássággal mintegy bruttó 380 ezer (nettó 250 ezer) forint körüli juttatást kap. A tanársegéd és a PhD-hallgatók fizetése ennél jóval kevesebb: nettó 120-140 ezer forint körüli. Azonban forrásaink szerint egy PhD elnyerése is igen komoly munkát igényel. Ma már önmagában az MA-fokozat megszerzése nem elég, egy sikeres pályázathoz szükséges, hogy az egyetemi évek alatt a hallgató már részt vegyen a tudományos munkában, szakcikkeket írjon, konferenciákon vegyen részt. Ezenfelül kisebb összegű ösztöndíjakra – általában az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokon (OTKA) keresztül lehet pályázni. „Ez nagyjából annyira szokott elég lenni, hogy a kutatók ebből vásárolnak szakkönyveket, vagy ebből veszik meg a számítógépüket” – mondta egyik, a kutatói életben jártas, nevének elhallgatását kérő beszélgetőtársunk.

Az interneten fellelhető egy tanulmány a Pageo Kutatóintézettől: a világ legnagyobb nyomornegyedeiről szól Vajda Zita az afrikanista Czirják Ráhellel közös munkája. A negyvenezer karakteres, Nyomornegyed portrék címet viselő tanulmányból az utolsó fejezet, mintegy 8700 karakter Vajda Zita munkája, amely Mumbai legnagyobb nyomornegyedét, a Dharavit mutatja be. A szöveg alapvetően korrekt, tényekre alapozott, és nyilvánvaló belőle, hogy Vajda járt a helyszínen. Saját élményeit is beleszőtte a tanulmányba. A tényállítások egy részét lábjegyzetekkel is alátámasztja; a szöveg 46 lábjegyzetéből hét tartozik Vajda fejezetéhez. Czirjákkal ellentétben Vajda inkább az interneten fellelhető cikkeket, illetve adatokat idéz. Czirják forrásai között könyveket, folyóiratokban megjelent szakcikkeket és saját készítésű interjúkat is találunk.

Egy szintén anonimitást kérő szakértővel is átnézettük a tanulmányt. A tanulmány sajátnak tekinthető a verdikt szerint. A nagyját ollózta a szerzője, de ismertette, honnan vette át a részeket, írja az angol egyetemen kutató magyar tanár. „Úgy csinálta, mintha több lenne a sajátja, mint amennyi valójában” – dicsérte a kutató Vajda módszerét. Összegzésként állítja a tanár: tudományos folyóirat nem közölné a szöveget, de azért nem Schmitt Pál szintje.

Keretes: Egy elszólás története

Vajda Zitáról a múlt héten lapunk kérdése nyomán derült ki, hogy ő lehet az a Matolcsy Györgyhöz igen közel álló nő, aki miatt a jegybankelnök válik a feleségétől. Kérdésünk amúgy elég ártalmatlan volt, mindössze Vajda Zita javadalmazását firtattuk, de egy reményeinket messze felülmúló választ kaptunk, amelyről ide kattintva olvashatnak többet.

Később kiderült az is, hogy Vajda Zita testvére trafikban utazik, és mind a hat MNB-alapítvány leszerződött azzal a könyveléssel is foglalkozó céggel, amelynél Vajda Zita édesanyja dolgozik.

Keretes: Miért Vajda Zita kapta meg a posztokat?

Az alapítványok levelük elején hangsúlyozták, hogy „Vajda Zitát felkészültsége, szakmai hozzáértése alapján nevezték ki a nevezett posztokra, többéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban, a Nemzeti Bankban és a Morgan Stanley-nél dolgozott. Két diplomát szerzett – a Külkereskedelmi Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott –, angolul felsőfokon, spanyolul középfokon beszélő nemzetközi szakember. Az általa jelenleg betöltött pozíciókban a korábban megszerzett nemzetközi relevanciá­jú szakmai tudását jól tudja kamatoztatni.”

A cikk elkészítésében közreműködött Kőműves Anita, Batka Zoltán és Gergely Márton

 

Ezotéria uralja Matolcsy jegybankját

Népszabadság, 2016. szeptember 14.

http://nol.hu/belfold/ezoteria-uralja-matolcsy-jegybankjat-1631727

Ábrahám Ambrus–Baksa Roland

A buddhizmusból ismert tízmilliószoros napok hiedelmével nagy átfedést mutatnak az MNB közlései.

Mi köze egymáshoz annak, hogy elindul a Pallasz Athéné Közgondolkodási Program; a megbicsaklott bankok rendbetételére létrehozott Szanálási Alap megkezdi működését; Balog Ádám az MKB Bank elnök-vezérigazgatói posztján folytatja munkáját; illetve hogy bemutatják az Egyensúly és növekedés című könyvet? A nyilvánvaló válasz az, hogy ezek mind a jegybankhoz és annak vezetőihez köthető események. De van egy szabad szemmel észrevehetetlen egyezés is. A jelek szerint ugyanis ezeket összefűzi egy mindenekfölött álló erő.

Jó ideje suttogják az MNB berkein belül, hogy az 2013-ban érkező vezetés munkába állása óta a keleti vallások spiritualitása és hiedelmei lengik be a folyosókat, s sok egyéb mellett akad egy elem, amely markáns hatással van a Matolcsy György vezette jegybank tevékenységére is.

A tibeti buddhisták által számon tartott tízmilliószoros napoknak – ezek a nagy Buddha-napok – különös jelentőségük van a Szabadság téren levő intézményben. A karma törvényei szerint minden, amit ezen a napon tesz valaki, az tízmilliószoros erővel száll vissza a tevékenységet végzőre, akár jó, akár rossz dolgot tesz. A rendelkezésre álló lehetőséggel jól kell sáfárkodni, mert tízmilliószoros napok nem sorjáznak számolatlanul a naptárban; egy évben csupán négy akad.

A jegybanki munkatársak között jó ideje beszédtéma, hogy a jelenlegi vezetés számára nem mindegy, ezeken a napokon mit kommunikál az MNB. Nincs tudomásunk arról, hogy hivatalos iránymutatás, belső, leírt utasítás lenne erről a jegybankban, mindenesetre átbogarászva a közleményeket és bejelentéseket az rajzolódik ki, hogy a tízmilliószoros napokon az utóbbi három évben szinte kivétel nélkül olyan bejelentés érkezett a MNB-től, amit nyugodtan lehet az intézmény működését figyelve jelentős közléseknek tekinteni. (A tízmilliószoros napokat és az azokon történt, jegybankhoz köthető közléseket táblázatunkban találhatják – a szerk.) Igyekeztünk az előttük és utánuk álló napokat is végignézni, amelyeken azért hasonló súlyú információt nem igazán találtunk.

Matolcsy jegybankelnökségének elején ez még nem mutatkozott meg, az első két alkalommal nem adott ki semmilyen közleményt az intézmény, de utána szinte teljesen lefedik a tízmilliószoros napokat a nagyobb jelentőségű bejelentések, történések. Olyannyira passzolnak a buddhizmushoz köthető hiedelemhez a fontosabbnak tartott események, hogy elsőre azt gondoltuk, 2015 év elején valami bibi volt, nem találtunk ugyanis semilyen jelzést március 5-én. Hosszas keresés után azonban kiderült, nem is akármilyen esemény esett erre a napra. Azon a csütörtökön Matolcsy a kormányfő, Orbán Viktor társaságában jelentette be, hogy közgazdasági és monetáris politikai szakmai könyvsorozatot indítanak. Az aznap bemutatott első kötetet maga Matolcsy jegyzi, mégpedig Egyensúly és növekedés címen.

Idén jön még egy nevezetes dátum, október 22-én.

A jegybankban többen úgy tartják, Vajda Zita spirituális, ezoterikus dolgok tekintetében erős befolyást gyakorol Matolcsyra. Vajda több mint három éven keresztül, az idén májusi távozásáig volt a – legjobban keresők egyikeként – nemzetközi szakmai titkár az MNB-ben, és a jegybank a Matolcsy-házaspár válását Vajdával hozta összefüggésbe. Vajda – a blogjában leírtak alapján – a keleti kultúra iránt érdeklődést mutat, ez közös pont közte és Matolcsy között. Vajda 2012-ben két és fél hónapra Indiába utazott jógát tanulni, és utána idehaza jógaoktatói tanfolyamon is részt vett. Nem tudjuk, hogy valóban ­volt-e ráhatása Vajdának a tízmillió­szoros napokkal kapcsolatos jegybanki gyakorlatra. Beszélgetőtársaink rámutattak azonban arra is, hogy Matolcsy rajongása a keleti vallásokért, kultúráért korántsem újkeletű. Talán a legemlékezetesebb példa erre egy 2012-es lakossági fórumon történt szereplése. Azt mondta: „Mi büszkék vagyunk, hogy Ázsiából jöttünk. Kisgyermekeink fenekén 100-ból 30 esetben hat hétig kis, piros pont van, mint a japán kisgyermekek fenekén." Hozzáfűzte, hogy ezt japán tudósok mondták neki.

Van egy másik, a kívülálló számára misztikusnak tűnő dolog is a jegybanknál. A 8-as számjeggyel szemben mintha valamiféle ellenérzést lehetne kitapintani. A 8-as számjegy – ahogyan arra egy éve a Hvg.hu felfigyelt – kikerült a jegybank címéből.

A központi épület címe sokáig – az előző jegybanki vezetés alatt is – Szabadság tér 8–9. volt. A jegybank honlapján azonban már az intézmény székhelyeként a Szabadság tér 9.-et szerepeltetik, és a főbejárat mellett már nincs ott a 8-as házszámtábla, csak a hűlt helye vehető még ki. A honlapon egy-egy helyen még feltűnik a 8–9.-es cím, és az alapító okiratban is az szerepel, tehát a földhivatali nyilvántartásban a 8-as elhagyása nem realizálódott. De jegybanki dolgozók meséltek arról, tanácsos kerülni nyolcoldalas elnöki felkészítő összeállítását.

 

Keretes: Tízmilliószoros napok Matolcsy jegybankelnöksége alatt

2013. május 25. nincs adat

2013. július 12. n. a.

2013. október 26. (szombat) - október 25.-én, pénteken közzéteszi Balog Ádám alelnök és Palotai Dániel ügyvezető igazgató a honi gazdaság finanszírozási helyzetének javulásáról szóló dolgozatot. „Félúton: külső eladósodás helyett erősödő belső finanszírozás" címmel.

2014. február 14. - (Ezen dátum esetében nem egyöntetű a konszenzus. Többen megjegyzik: a nap valójában február 15-e, de a közép-európai időzónában 14-e a pontos időpont.) Az MNB bejelenti: elindítja nagyszabású közgondolkodási programját, amely középpontjában a művelődés, az oktatás, a tudomány támogatása áll. Öt éves időszakban évi 10 milliárd forintot szánnak erre. Az MNB „vállalkozásának" a ma már sokak által ismerősen csengő Pallasz Athéné Közgondolkodási Program nevet adja.

2014. június 13. - Ismertetik, hogy a Monetáris Tanács áprilisban elfogadta a pénzügyi stabilitás elősegítésére irányuló önfinanszírozási koncepciót. Ez együtt jár a jegybanki eszköztár megújításával, reformjával.

2014. július 31. - Beszámolnak a Szanálási Alap működésének megkezdéséről. A pénzalap célja, hogy az adófizetők helyett a pénzügyi szektor szereplői önmaguk finanszírozzák a bajba jutott intézmények helyzetének rendezését.

2014. november 13. - Közlemény szerint megalakul a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt., amelynek elsődleges célja a magyar bankrendszer rossz minőségű kereskedelmi ingatlanhiteleinek leépítése.

2015. március 5. - Orbán Viktor és Matolcsy György bemutatja a jegybank új könyvsorozatát, amelynek első kötete Matolcsynak az Egyensúly és növekedés című könyve.

2015. június 2. - Döntenek a jegybanki eszköztár újabb megújításáról. Ezzel akarják tovább ösztönözni a bankokat az állampapír vásárlásra.

2015. július 20. - Közlik: Balog Ádám alelnök távozik, s az MKB Bank elnök-vezérigazgatója lesz. Ezen a napon jelentik be, hogy együttműködési megállapodást kötnek a Corvinus Egyetemmel, s hogy az MNB irodát nyit Hamburgban.

2015. november 3. - Arról számolnak be, hogy januárban elindul a Növekedéstámogató Program. Ezzel erősíteni szeretnék, hogy a magyar gazdaságban tartós hitelezési fordulat történjen, s a kkv-k hitelállománya végre érdemben, akár 400 milliárd forinttal emelkedjen.

2016. február 22. - Az MNB rekordméretű, 95 milliárd forintos 2015. évi nyerségről számol be.

2016. május 21. - A jegybank (szombaton) üdvözli, hogy a Fitch Ratings végre felminősítette a Magyarországot, s a bóvliból befektetésre ajánlott kategóriába emelte a magyar állampapírokat, adósságot.

2016. július 8. - Bejelentés arról, hogy több tízezer késedelmes jelzáloghitelest vagy már felmondott hitellel rendelkező adósokat keresnek meg szeptember végéig a kereskedelmi bankok a jegybank ajánlásait végrehajtva - hogy azokon próbáljanak meg segíteni, akik az addigi adósmentő, adósságkönnyítő csomagok ellenére nem tudtak kikeveredni az adósságból.

 

 

Garázsba menekült Matolcsy

Népszabadság, 2016. szeptember 16.

http://nol.hu/gazdasag/matolcsy-gyorgy-vajda-zita-kozpenz-mnb-fizetes-1632059

Baksa Roland

A jegybankelnök sietősen távozott a kecskeméti városházára, miután hírül vette, hogy munkatársunk vár rá. Vajda Zita juttatásairól nem kérdezhettük.

Hiába ment a Népszabadság a Közgazdász-vándorgyűlésre, az ott előadó Matolcsy György jegybankelnök alkalmat sem biztosított lapunknak, hogy néhány kérdést feltegyünk a jegybanknál a legjobban kereső alkalmazottak egyikeként számon tartott Vajda Zitával kapcsolatban.

A Matolcsy György közelébe került, jógaoktatóként is ismert nő 2013 márciusától 2016 májusáig dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál, és mint lapunk kiderítette, bruttó 1,73 millió forintos havi bérével nemzetközi szakmai titkárként a főosztályvezetők kétharmadánál is magasabb juttatás ütötte a markát. Vajdát a jegybank összefüggésbe hozta Matol­csy válásával is. Az MNB-vezér Kecskeméten, a Közgazdász-vándorgyűlésen a nyitó előadást celebrálta.

Vajda Zita május másodikán távozott a jegybanktól, és nem sokkal ezt követően két jegybanki alapítványnál két poszt jutott neki. Matolcsy a botrány kirobbanása óta nem szólalt meg az ügyben, és most is elkerülte, hogy magyarázatot adjon a közpénzből fizetett Vajda ügyére. A Népszabadság újságírója még Matolcsy megérkezése előtt jelezte az MNB helyszínen levő kommunikációs munkatársainak, illetve az elnöki kabinetben dolgozóknak, hogy a Vajda-üggyel kapcsolatban szeretne néhány kérdést intézni az elnökhöz.

A jegybanki dolgozók arra kérték lapunk munkatársát, hogy az előadása előtt kíméljük meg az elnököt ettől, de ígéretet tettek arra, hogy tolmácsolják a kérésünket. Arról is biztosítottak minket, hogy az MNB vezetője nem fog sietni, a félórás szünetben a kulturális központban szeretne többekkel is találkozni. Matolcsy a vándorgyűlésnek helyt adó kulturális központban megérkezése után perceken át beszélgetett, látványosan kezet fogott az ­MNB-s pult mögött felsorakozott beosztottaival, üdvözölt néhányat a megjelent vendégek közül, de az őt körbevevők gondosan ügyeltek arra, hogy ne lehessen megközelíteni a jegybank első emberét.

Az előadása után azonban hiába vártuk a jegybankelnököt, nem tudtunk vele beszélni. Mint később megtudtuk, az időben elnyúlt előadás után Matolcsy – a nagy többséggel szemben – a lifttel nyomban a pincébe ment, majd a rokonságához tartozó kecskeméti polgármesterrel, Szemereyné Pataki Klaudiával a városháza felé vette az irányt. Nemcsak előlünk tűnt el Matolcsy, egy külföldi hírügynökség újságírója is Vajda Zita ügyéről szerette volna faggatni az elnököt.

Matolcsy előadásában úgy vélte: 100 milliárd eurós nemzetgazdasági bővülésre, azaz GDP-duplázásra ad lehetőséget, ha Magyarország nyitni fog a selyemút felé – mondta beszédében Matolcsy György. Az új Keletről, Kínából induló selyemúton 64 ország van, a világ lakosainak kétharmada él ezekben az államokban, amik a világ GDP-jének 40 százalékát állítják elő.

Magyarországon az MNB már nyitott Kína felé, ezt segítik azok a megállapodások, amiket a magyar jegybank a legjelentősebb kínai bankokkal kötött – mondta az elnök, aki most hirdette meg a második keleti nyitást. Az elsőt még nemzetgazdasági miniszterként indította el, ennek jótékony hatásait már az egész ország érezheti.

 

 

Különleges karrier kivételes kezdettel

Népszabadság, 2016. szeptember 17.

http://nol.hu/gazdasag/a-matolcsyhoz-kozeli-no-mindenhez-ert-nem-is-lehet-csodalkozni-kiveteles-karrierjen-1632215

Baksa Roland

2010-ben pályázat nélkül kapott állást az NGM-ben a Matolcsyhoz hű nő. Úgy fest: mindenhez ért.

Különösen szokatlan – kommentálta az államigazgatásban sok évet vezetőként is lehúzott forrásunk, amikor elmondtuk neki, nem egészen három év alatt milyen sok és egymástól sokszor elütő területeken dolgozott Vajda Zita jegybanki pályafutása előtt a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM).

Talán már kevéssé kell bemutatni, ki ő: egy hete kezdett cikksorozatunkban számos részleteket derítettünk ki róla. Vajda a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bankban (MNB) a legjobban keresők egyike volt nemzetközi szakmai titkárként – havonta bruttó 1,73 millió forint járt neki –, s őt hozta összefüggésbe a jegybankban nekünk küldött válaszában a Matolcsy házaspár válásával. Az MNB-ből való májusi távozása után nem sokkal pedig az egyik jegybanki alapítványnál kapott két posztot is, havi 600 ezer forint a jussa például India-kutatóként.

Vajdát pályázat nélkül vették fel az akkor már Matolcsy irányította nemzetgazdasági tárcához, 2010. július 1-jétől volt a minisztérium állományában – derül ki az NGM lapunknak adott válaszaiból. Korábban minden állásra pályázatot kellett kiírni az államigazgatásban, de a Fidesz–KDNP-kormány alatt – az első időkben legalábbis – erre nem volt szükség, az előírást eltörölték.

Vajda NGM-beli életútja fölöttébb sajátos. A belgazdaságért felelős államtitkárságon kezdett (2010. jú­lius 1.–október 4.), aztán az energiastratégiáért és otthonteremtésért felelős államtitkárság (2010. október 5.–2011. március 25.), a makrogazdasági főosztály (2011. március 26.–2012. május 31.) és a gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkárság (2012. június 1.–június 29.) következett, a végállomás pedig a tervezés-koordiná­ciós osztály (2012. június 30.–2013. már­cius 5.) volt. Utóbbi részleg előző állomáshelye, a gazdaságtervezéssel foglalkozó helyettes államtitkárság része volt, így négy egymástól eltérő területen kellett bizonyítania Vajdának.

Vajda Zita besorolása tanácsos, munkaköre referens volt az NGM-ben, ezért pedig nem kapott kiugróan magas bért. Az NGM a 2012. november közepi állapotot közölte lapunkkal, akkori bruttó illetménye havi 327 ezer forint volt. A tárca azt is írta, hogy Vajda nem vett részt felsővezetők külföldi tárgyalásán (szemben azzal, hogy a jegybankban munkaköréből kifolyólag „feladatai közé tartozott többek között felsővezetői nemzetközi tárgyalások előkészítése, nemzetközi utazások előkészítése, e tárgyalások egy részén való részvétel" – ahogyan korábban az MNB fogalmazott).

Bár meglehet: a kellett volna bizonyítania a pontosabb kifejezés, hiszen aligha véletlen, hogy egyik részlegnél sem maradt hosszú időre. „Amikor ide-oda tesznek valakit, de nem bocsátják el, az olyan, mintha forró krumpliként dobálnák" – ezt juttatta egyik beszélgetőtársunk eszébe Vajda útja. Forrásuk elmesélése szerint ilyen általában akkor szokott történni, ha az államigazgatásban dolgozót a közvetlen főnökei megismerték, és tudják, hogy kevésbé tudják használni szakmai munkára, de azzal is tisztában vannak, hogy „nem lehet" kirakni az intézmény állományából.

Amikor aztán Matolcsy jegybankelnök lett, két nappal később Vajda követte. Matolcsy 2013. már­cius 4-én lett az MNB vezetője, Vajda március 6-án lett a jegybank nemzetközi szakmai titkára.

Ráadásul előtanulmányai nem feltétlenül predesztinálták a citált pozíciókba: Vajda Zita az alapítványok közlése szerint 2006-ban végzett a Külkereskedelmi Főiskolán (minden bizonnyal a 2001 óta Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karáról van szó), a TQM (minőségügyi menedzsment) szak reklám szakirányán, majd 2010-ben – nem sokkal az NGM-es karrier kezdete előtt – elvégezte a Szegedi Tudományegyetem gazdálkodási szakának kiegészítő egyetemi képzését (levelezőszakon). Ezt figyelembe véve például az energiastratégiai és otthonteremtési terület aligha áll túl közel a szakirányaihoz.

A különös pozíciókról és juttatásokról szerettük volna megkérdezni Matolcsy Györgyöt, ám az MNB elnöke, volt NGM-miniszter nem nyilatkozott.

Fizetések, állások, kapcsolódások

-Havi bruttó 1,73 milliós fizetésével Vajda Zita a legjobban kereső 4-5 százalékba tartozott a jegybankban.

-Most négy helyről kap juttatást: PADI kuratóriumi tag, Vízház Zrt. igazgatósági tag, Pageo-igazgatóhelyettes, Pageo India-kutatója.

-Édesanyja alkalmazottja volt egy könyvelőcégnek, ami szerződésben állt mind a hat jegybanki alapítvánnyal.

 

 

Összetartozások a Matolcsy-féle bérlistákon

Népszabadság, 2016. szeptember 24.

http://nol.hu/gazdasag/matolcsy-gyorgy-mnb-vajda-zita-testver-fizetes-1633197

Baksa Roland–Spirk József

Nem cáfolja a jegybank, hogy munkavállalójuk, Vajda Kitti nem más, mint Vajda Zita testvére. Matolcsy Györgyöt hiába keressük napok óta.

„Felvállalják azt, hogy összetartoznak?” „Nem bujkálunk, felvállaljuk.” Ezzel az amúgy megkésett őszinteséget sugárzó mondattal zárult a Matolcsy György jegybankelnökhöz közel került Vajda Zita interjúja a Figyelő csütörtöki számában. Van azonban legalább egy olyan szál, ahol a jelek szerint nem bontotta ki az igazság minden részletét az interjúban a jegybanki pályafutása alatt havi bruttó 1,73 millió forintot kereső, azóta a jegybanki alapítványoktól akár ennél többet is megkapó Vajda Zita.

Arról a Népszabadság számolt be a cikksorozatának egyik részében, hogy Vajda Zita testvére, Vajda Kitti a trafikbizniszben utazik, egy dohánycégből már kiszállt, de egyben még benne van. Erre rá is kérdezett a hetilap újságírója. „Felvetődött az, hogy bizonyos előnyökre tettek szert a közvetlen családtagjai. …És a húga?” „A húgomról is annyit mondanék, hogy ő is egy kétdiplomás szakember, közgazdász.” Többet nem tartott fontosnak megemlíteni testvéréről, Pedig a jelek abba az irányba mutatnak, hogy nem kizárt, testvére, Vajda Kitti a Matolcsy vezette jegybanknál dolgozik.

Rábukkantunk a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik szeptemberi tanulmányára, ahol feltűnik a Vajda Kitti név. A forint 70 éve: Út a hiper­inflációtól az árak stabilitásáig című kiadvány ráadásul meglehetősen friss, mindössze tíz napja került fel a jegybank honlapjára. Ennek az egyik szerzője Vajda Kitti, az első fejezetet harmadmagával jegyzi.

A jegybank arról tájékoztatta a Népszabadságot, hogy a „Magyar Nemzeti Bank állományában 2013. októbere óta van Vajda Kitti nevű munkavállaló, a jegybank Oktatási Igazgatóságának szakértője.” (Emlékeztetőül: Matolcsy 2013. már­cius 4. óta jegybankelnök, Vajda Zita két napra rá lett a jegybank alkalmazottja.)

A Népszabadság több jegybanki forrása is tudni véli, hogy az a Vajda Kitti a testvére Vajda Zitának.

Rákérdeztünk a jegybanknál, hogy a kiadvány szerzőjeként feltüntetett Vajda Kitti a rokona, testvére-e Vajda Zitának, illetve értesülésünk kommentálását kértük. De semmilyen módon nem reagáltak a rokoni kapcsolatra, de nem is cáfolták értesülésünket. A jegybank megkerülte a Vajda Kitti javadalmazását firtató kérdésünket is. Arra a kérdésre, amelyben azt tudakoltuk, ki döntött a felvételéről, írtak-e ki pályázatot és mi alapján esett rá a választás, csak annyit közöltek, hogy „a munkavállaló az MNB általános felvételi folyamata szerint került kiválasztásra.

Szerettük volna, ha az érintettek, Vajda Zita és Vajda Kitti is reagálnak az információnkra, illetve a nyilvánosan elérhető tanulmányban feltüntetett névre. Még csütörtökön levelet küldtünk a jegybanki alapítványokon keresztül Vajda Zitának. Ott jelezték, hogy továbbították a megkeresésünket. Azt tudakoltuk, hogy valóban az ő testvére-e a szóban forgó kiadvány szerzője, és hogy neki személyesen volt-e szerepe abban, hogy Kitti a jegybankhoz került.

Vajda Zita eddig nem reagált. Csak az alapítványok írták, hogy tőlük nem kapott támogatást Vajda Kitti, nem álltak és nem állnak vele szerződésben.

Sikerült beszélnünk viszont Vajda Kitti édesanyjával (aki egy ideig alkalmazottja volt annak a könyvelőcégnek, amely szerződésben állt a jegybanki alapítványokkal – de már annak a könyvelőcégnek a kapcsolata megszakadt az alapítványokkal, és Vajda Kitti édesanyja sem dolgozik a cégnél). Amikor szóba hoztuk, hogy lánya a jegybanknál dolgozik, először nem cáfolta értesülésünket, majd újbóli visszakérdezésünkre kitért a válaszadás elől. Lánya elérhetőségét nem adta meg, csak üzenetet tudtunk nála hagyni, hogy várjuk jelentkezését, elkerülendő az esetleges félreértéseket. Hasonlóan zárult beszélgetésünk Vajda Kitti cégtársával, aki ígéretet tett arra, megadja telefonszámunkat Vajda Kittinek. Vajda Kitti lapzártánkig nem jelentkezett.

Keretes: „Nem tudnak kifogást találni”

A múlt héten szerettünk volna néhány kérdést Matolcsy Györgynek feltenni a közgazdász-vándorgyűlésen, de ő kerülte a találkozást munkatársunkkal, láthatóan nem kívánt személyesen válaszolni a kérdéseinkre. Stábja írásos kérdésfeltevést kért lapunktól. Kérdéseink az alábbiak voltak.

1. Mivel magyarázza, hogy a válásával – éppen a jegybank által – összefüggésbe hozott Vajda Zita nemzetközi szakmai titkárként a legjobban keresők egyike volt a jegybankban való alkalmazásának ideje alatt? Nem érzi mindezt visszásnak?

2. Az NGM-ből milyen megfontolásból „hozta magával” a jegybankba Matolcsy úr Vajda Zitát (lévén, hogy Vajda Zita két nappal Matolcsy György jegybankelnökké való kinevezése után lett az MNB alkalmazottja)?

3. Játszott-e szerepet Matolcsy György abban, hogy Vajda Zita a jegybankból való távozása után nem sokkal két poszthoz is jutott a Pageo alapítványnál?

4. Mi történt május 2-a környékén, hogy Vajda Zita otthagyta a jegy­bankot, mivel van ez összefüggésben? Ki kezdeményezte Vajda Zita távozását?

5. A történtek után, és az elmúlt bő másfél héten napvilágra került ügyek után lemond-e a jegybankelnöki posztról Matolcsy György? Ha igen, miért, ha nem, miért nem?

Erre három napra rá megérkezett az MNB válasza, amelyet szó szerint közlünk:

„Az MNB a Népszabadság által korábban az ügy kapcsán feltett valamennyi kérdésére részletes válaszokat adott írásban. Ezekben a válaszokban a jegybank a Vajda Zita korábbi, MNB-vel fennálló munkaviszonyával kapcsolatban a birtokában lévő valamennyi információt megosztotta Önnel. A személyes adatokat, valamint személyiségi jogokat is érintő kérdésekben az MNB-nek nem áll módjában tájékoztatást adni, tudatában egyebek mellett annak, hogy a Magyar Nemzeti Bankot olyan esetben támadják a tevékenységéhez nem tartozó témákban, amikor szakmai munkájában és az elért eredményeiben nem tudnak kifogást találni.”

 

(ennek a folytatása, amelyben beigazolódik, hogy Vajda Kitti ott dolgozik az MNB-ben: http://nol.hu/gazdasag/elcsiptuk-a-jegybankban-vajda-kittit-1634049 )

 

Matolcsy György használja Patai Mihály luxuslakását

Népszabadság, 2016. október 6.

http://nol.hu/gazdasag/matolcsy-gyorgy-lakas-budapest-mnb-bank-osszeferhetetlenseg-1634957

Baksa Roland–Kálmán T. Attila–Spirk József

A jegybankelnök információink szerint egy olyan lakást vesz igénybe, amely egy általa felügyelt pénzintézet vezérének tulajdonában áll.

Magyarország egyik legdrágább, felsőkategóriás luxuslakását használja Matolcsy György jegybankelnök. Ez önmagában aligha lenne érdekes, és magánügynek is lehetne tekinteni, ha nem éppen arról a lakásról lenne szó a Várban, az Országház utcában, amely a Népszabadság információi szerint Patai Mihály kizárólagos tulajdonában áll. Azé a Patai Mihályé, aki az ország egyik legnagyobb bankjának számító UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, egyben a Magyar Bankszövetség elnöke.

Máshonnan megvilágítva: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt a lakást veszi igénybe, amely az MNB által felügyelt bank elnök-vezérigazgatójának, egyben a bankok érdekképviseletét ellátó szervezet vezetőjének a tulajdonában van.

Határozottan kértük Matolcsy Györgyöt és Patai Mihályt is, hogy a több forrásból származó informá­ciónkat kommentálják. Többszöri és több csatornán keresztüli próbálkozásunkra azonban egyikük sem reagált, és nem cáfolták értesülésünket. Bő egy hete, múlt hét kedden küldtük el kérdéseinket az ­UniCredit Bank ­kommunikációs osztályára és Patai titkárságára, majd két nap múlva megismételtük. Olvasási visszajelzés érkezett, vagyis megnyitották levelünket.

Az MNB-nek közel egy hete, múlt héten pénteken küldtük el a Matolcsy Györgynek szóló részletes kérdéseinket. Levelünket meg is nyitották, erről kaptunk olvasottsági visszajelzést, de válasz – legyen az tagadás, cáfolat vagy kommentár bármilyen formában – onnan sem érkezett.

Munkatársunk e hét hétfőn levelet vitt az Országház utcai társasházhoz. A két borítékot (egyik Matolcsy, másik Patai nevére volt felcímkézve) a portaszolgálaton átadta munkatársunk. „Továbbítjuk” – mondta erre a portaszolgálatot teljesítő személy. Két napra rá, vagyis e hét szerdán futárszolgálattal küldettünk újabb két levelet, de azokat a portaszolgálaton ott talált személy arra való hivatkozással már nem vette át, hogy nincs meghatalmazása a lakóktól az átvételre.

Így a mai napig nem tudjuk, hogy mióta használja Matolcsy Patai lakását, annak igénybevételéért fizet-e, és ha igen, mennyit. Patai Mihály kizárólagos tulajdonában két lakás is van az Országház utcai társasházban – amely Anjou-házként is ismert –, az egyik 121, a másik 173 négyzetméter alapterületű a tulajdoni lap tanúsága szerint. Rábukkantunk olyan ingatlanhirdetésre, amely a háznak azonos szintjén levő lakás bérbeadására vonatkozik. Abból kiindulva a kisebbik Patai-lakáshoz hasonló ingatlan bérleti díja kissé piaci körülmények között a havi 1 millió forintot közelíti alulról, a nagyobbiké azt túlszárnyalhatja.

Nem árt felidézni: Matolcsy és Patai barátsága nem új keletű, és nem is titkolták a felek.

Egy tévés beszélgetésben Patai azt mondta, hogy Matolcsy Györgyhöz több évtizedes barátság fűzi, és az Origónak adott 2012-es interjúban ezt megerősítve jelezte: tart a barátságuk, rendszeresen találkoznak. A 2010-es kormányváltás után nem sokkal, az új Országgyűlés képviselőinek 2010 júniusában nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozataiból derült ki, hogy a Patai-vezette UniCredit Bank havi bruttó 400 ezer forint díjat fizetett Matolcsy Györgynek, aki tanácsadóként segítette a bankot, amikor a Fidesz ellenzékben volt. (­Matolcsy ezen megbízatása 2010 május közepéig tartott az UniCredit akkori tájékoztatása szerint.)

Patai – a bankszövetség elnökeként – azon kevesek egyike volt 2015 márciusában, akik részt vettek Matolcsy Egyensúly és növekedés című kötetének bemutatóján. Nem sokkal később, 2015 júniusában Matolcsy a Magyarország a változó világban című könyv bemutatóján mondott beszédében Patait az ország három testőreinek egyikeként emlegette.

Keretes: A luxustársasház

Az Anjou Residence egy 52 lakásos lakóházegyüttes, amely 2004-ben készült el. A 2000-es évek első évtizedé­ben más helyen nem is épült új lakás a budai Vár falai között. Az Országház utca végének két oldalán elhelyezkedő tömbben az ország legértékesebb ingatlanjait árulták. Pár éve egy különlegesen nagy penthouse 2 milliárd 40 millió forintos áron került a piacra, de a kisebb, 100-200 négyzetméter közötti lakások négyzetméterára is stabilan 1 millió forint fölött volt.

A bérleményeknek is megkérik az árát: egy a közelmúltban meghirdetett 170 négyzetméteres lakásért 3600 ­eurós (1,1 millió forintos) bérleti díjat kértek, amire még rájön a 400 eurós, azaz 120 ezer forint közeli közös költség.

Ezért a pénzért kiugróan magas színvonalú szolgáltatásokat kínál a ház. A festői kilátás mellé 24 órás recepció és biztonsági szolgálat, borospince, szauna, uszoda és edzőterem is jár. Nem gond a parkolás sem, hiszen az Anjou-sétány alatt elhelyezkedő őrzött teremgarázsban egy-egy lakó akár négy autónak is kaphat helyet. A mélygarázsból egy föld alatti folyosón lehet eljutni az épületek alatti pincébe. A két tömböt az utca alatt egy romkertként működő átjáró köti össze. Ennek a teteje az utca szintjén részben üvegezett. (Keretes vége)

 

Matolcsy lépett, Patai bankja örülhetett

Népszabadság, 2016. október 7.

http://nol.hu/gazdasag/penzben-merheto-matolcsy-es-foberloje-baratsaga-1635151

Baksa Roland

Matolcsy György jegybankelnöknek és Patai Mihálynak, az Unicredit Bank elnök-vezérigazgatójának barátságát pénzben is mérhető történetek kísérik. Ezzel nem állítjuk azt, hogy a Patai által vezetett banknak előnye származott volna a Patai és Matolcsy közötti jó viszonyból, attól független is lehet az olasz hátterű bank elmúlt években dokumentálható sikerszériája. A Patai és Matolcsy közötti barátságnak a legutóbbi közérdeklődésre is számot tartó megnyilvánulásaként lehet értelmezni azt, hogy – miként a Népszabadság megírta – az Unicredit-vezér egyik budai luxuslakását használja az MNB-­elnök.

Az egyik nagy volumenű ügylet, amelynek környékén mind a Matolcsy vezette Magyar Nemzeti Bank, mind a Patai által irányított Unicredit megjelent, a főváros egyik luxusirodaházának, az Eiffel Palace-nak az adásvétele.

Bő két éve, 2014 nyarán az MNB nem sajnálta a pénzt az Eiffel Palacért. A Nyugati tér közelében levő nyolcszintes irodaházért nettó 14 milliárd (bruttó közel 18 milliárd) forintot, becslések szerint az akkori piaci ár másfélszeresét fizette a jegybank egy részben offshore hátterű, részben magyar tulajdonos által birtokolt, Eiffel Palace Kft. nevű cégnek.

Az Eiffel Palace Kft. felújítva adta el az irodaházat, a beruházást pedig az Unicredit finanszírozta. Azzal, hogy a jegybank jó áron megvásárolta az egész ingatlant, nem kevés pénzért, közvetve nem kis szívességet tett az Unicreditnek.

Az adásvétel körvonalazódásáig kevésbé tűnt jó húzásnak a használt irodaház megvásárlása és felújítása összesen durván 30 millió euróért (kb. 9 milliárd forintért), illetve ennek a projektnek a meghitelezése, mert az Átlátszó által idézett marketinganyagban 63 százalékos kihasználtságról beszéltek. Vagyis a luxusingatlanban az irodáknak nem egészen a kétharmadára volt előzetesen leszerződve ügyfél. Az ügylet nyélbe ütésével azonban az Eiffel Palace Kft. – a piaci értékbecsléseket alapul véve – busás haszonra tett szert, az Unicredit Banknak pedig megtérülhetett a kihelyezett – nem konkretizált összegű – hitele. Ezt aztán újabb projektekre helyezhették ki.

Az Unicredit az elmúlt években felívelő pályán van. Éveken keresztül a hetedik legnagyobb magyar banknak számított a Patai irányította hitelintézet, aztán 2014-re már a harmadik, tavaly már a második helyre kapaszkodott fel – írta a Portfolio.hu pénzügyi szakportál a banki mérlegfőösszegek alapján. Ráadásul tavaly „meglepően magas", csaknem 40 milliárdos adózott profitot tudott felmutatni – az átlagosnál több nagyvállalati ügyféllel bíró – bank a megelőző évi 16 milliárdos plusz után. A Portfolio.hu finoman meg is jegyezte, hogy nem feltétlenül a fő tevékenységnek tekintett hitelezésen, számlavezetésen hízhatott nagyra az Unicredit, hanem a pénzügyi műveleteken elért eredmény is jelentős lehetett, szembetűnő például, hogy az állampapírpiaci vásárlásokban aktív volt a bank.

Jó ideje tartják magukat azok a híresztelések, miszerint a Magyar Bankszövetség élére 2011 tavaszán megválasztott Patai többször úgy nyilatkozott a bankszövetség nevében, hogy a szervezet több tagja csak utólag értesült ezekről a megnyilvánulásokról és azok tartalmáról. Patai 2012 novemberében ugyan lemondott a szövetség éléről – arra hivatkozva, hogy a kormány felrúgta a bankszövetséggel nem sokkal korábban kötött egyezséget, elhalasztva a bankadó csökkentését és többszörösére emelve a tranzakciós illetéket –, de 2013 márciusában újra őt ültették a szervezet elnöki székbe. Patai több megszólalásában is Matolcsy, illetve az általa képviselt gazdaságpolitika mellett tört lándzsát.

Abban az ügyben, hogy Matolcsy Patai várbeli luxuslakását használja, felmerül. az összeférhetetlenség. – A jegybank elnöke és a felügyeletére bízott egyik bank vezetője között nem lehet sem baráti, sem üzleti viszony. Ha ez a lakáskiadás tényleg megtörtént, arra a milánói Unicreditnek is az olasz bankfelügyeletnek is lépnie kell – így kommentálta az ügyet a Bankszövetség Patai előtti elnöke, az egykori Raiffeisen-vezér a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. Lapunk levélben fordult az Unicredit olaszországi központjához, azt tudakolva, Patai Mihály bejelentette-e ezt a lakáshasználatot. Szerettük volna megtudni, hogy mindez összeegyeztethető-e a pénzintézet belső szabályaival, és indul-e az ügyben vizsgálat. – No comment – jött a válasz az olasz bank kommunikációs osztályától. Az Európai Központi Bankot arról kérdeztük, hogy mindez összeegyeztethető-e az uniós szabályokkal és indítanak-e vizsgálatot. Válasz lapzártánkig Frankfurtból sem érkezett. Meglepően hamar reagált viszont az ellenzék. Az LMP kíváncsi arra, miként lehet a Bankszövetség elnökének lakásából levezényelni a „bankok elleni szabadságharcot”. A DK és az MSZP pedig Matolcsy lemondását követeli.

A cikk elkészítésében közreműködött Varga G. Gábor

 

Matolcsy már hat éve utazott Vajda Zitáért

Népszabadság, 2016. október 8.[1]

Baksa Roland

Noha több furcsaság, közérdeklődésre számot tartó dolog is kiderült Matolcsy György jegybankelnök és a sokáig jegybanki alkalmazott, a legjobban keresők egyikének számító barátnője, Vajda Zita ügyeiről, az máig homályos, viszonyuk mióta tart. Vajda Zita a Figyelőnek adott interjúban azt sugallta, hogy szakmai alapon, a tudása miatt került 2010-ben az akkor Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériumba. A kormányközeli bulvárújság, a Ripost is úgy tálalta a kapcsolatukat, mintha viszonylag friss lenne, azaz a Népszabadság cikksorozatában feltárt botrány szeptember 10-i kirobbanása előtt csupán pár hónappal kezdődött volna. Ám egy lapunk által felfedezett fotó arról tanúskodik: Matolcsy és Vajda már 2010-ben ismerte egymást.

Vajda Zita, illetve az őt díjazásban részesítő jegybanki alapítványok az elmúlt hetekben lapunkhoz küldött leveleikben többször is hangsúlyozták, hogy Vajda Zita „felkészült nemzetközi pénzügyi és társadalompolitikai szakember, akit a diplomái és végzettsége révén alkalmaztak a Morgan Stanleynél, majd a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol dolgozott több szakterületen is. A Népszabadság cikkei sorozatosan azt sugallják, hogy Vajda Zita nem felkészültsége és szakmai tudása alapján került az általa betöltött pozíciókba és azt a téves következtetést vonja le, hogy nőként nem lehet pusztán tudás és szakmai tapasztalat révén érvényesülni a munka világában.”

Egy másik levelükben így fogalmaztak: „Vajda Zitát felkészültsége, szakmai hozzáértése alapján nevezték ki a nevezett posztokra, többéves szakmai tapasztalattal rendelkezik…” A barátnővel készült Figyelő-interjúban pedig így beszélt:

Figyelő: Honnan az ötlet, hogy a nemzetgazdasági tárcánál jelentkezzen? Ki szólt?

Vajda Zita: 2010 tavaszán az új kormány programjában szerettem volna részt venni, hiszen abban az időben végeztem a Szegedi Tudományegyetemen…Júniusban felkerestem az NGM elnöki kabinetjének titkárságát, hogy szeretnék részt venni ebben a programban. Velem együtt még vagy száz fiatal jelentkezett, hogy bekapcsolódna a gazdasági tárca munkájába….Ismerőstől hallottam a lehetőségről.”

Ahhoz képest, hogy Vajda állítása szerint rajta kívül körülbelül száz másik fiatal jelentkezett az NGM-be 2010-ben, a Népszabadság által felfedezett képen az látható, hogy Matolcsy György ott volt Vajda Zita hat évvel ezelőtti, szegedi diplomaosztóján. A diplomaosztót 2010. július 3-án, szombaton tartották, míg a tárca tájékoztatása szerint Vajda Zita két nappal korábban, július 1-jén lett az NGM alkalmazottja. Matolcsy a diplomaosztón nem a diplomát átadók asztalánál ült, hanem a hallgatóság, a vendégek között foglalt helyet. A diplomaosztón készült egyik, nyilvános fotón – ami a diplomaosztóról hírd adó egyetemi beszámoló galériájában látható – bárki megnézheti. Szerettük volna megtudni, hogy az egyetem hivatalos meghívásának tett-e eleget Matolcsy György vagy sem, ha igen, hivatalos levelet küldött-e neki az egyetem, mikor történt ez a mozzanat, illetve mikor értesültek arról, hogy a helyszínen van Matolcsy György. Az akkori minisztertől, mostani jegybankelnöktől azt is kérdeztük, miért ment el arra a diplomaosztóra, illete hány diplomaosztón tette tiszteletét minisztersége és jegybankelnöksége idején, és azokra ki hívta meg. Lapzártánkig csak az egyetem tudatta velünk, hogy a hivatalos iratokban nincs nyoma annak, hogy az ünnepségre az egyetem meghívta volna Matolcsyt. Mint ahogyan annak sem, hogy köszöntötték volna. A jegybankból sem érkezett válasz, amint válaszolnak a kérdéseinkre, reakciójukat közöljük.

Mint beszámoltunk róla, a tárca tájékoztatása szerint „nem írta ki álláspályázatot, Vajda Zita kinevezéséről a Nemzetgazdasági Minisztérium akkori vezetése döntött.” Vajda Zita az NGM-ben öt egységnél is dolgozott nem egészen hároméves ott-tartózkodása alatt, referensként a fizetése nem volt kiugróan magas – a 2012. novemberi állapot szerint –, havi bruttó 327 ezer forint volt az illetménye. Aztán 2013. március 4-én Matolcsy György jegybankelnök lett, Vajda Zita két napra rá követte a jegybankba. Ott már a legjobban fizetett 4-5 százalékba tartozhatott a nemzetközi szakmai titkárként a havi bruttó 1,73 millió forintos juttatásával.

 

 

Folytatás a lap felfüggesztése után a Facebookon

A Népszabadság kiadását október 8-án felfüggesztette a kiadó Mediaworks. A cikksorozat a Facebook-on folytatódott.

 

Baksa Roland Facebook-oldala, 2016. október 12.

Napok óta nem látják Matolcsy György jegybankelnököt abban a - Budai Vár területén levő - házban, amelyiknek egyik luxuslakását használhatta - csiripelik a verebek nekem. Pedig, csiripelik a verebek, Matolcsyt a múlt hétig gyakran látták ott feltűnni.

A lakás annak a Patai Mihálynak a kizárólagos tulajdonában van a - múlt szombat, október 8. óta felfüggesztett - Népszabadság eddig nem cáfolt, múlt hét csütörtökön, október 6-án közzétett információi szerint, aki az Unicredit Bank elnök-vezérigazgatója. Patai Mihály egyben a Magyar Bankszövetség elnöke. Vagyis a jegybankelnök azt a luxuslakást vehette igénybe, mint az tudott, amelyik egy, a jegybank által felügyelt kereskedelmi bank vezérének a tulajdona az eddig nem cáfolt hírek szerint. Mint az is tudott, a Népszabadság a múlt héten közölt értesülése előtt többször is próbálta az érintetteket reagáltatni az információra, de egyikük sem válaszolt. Így azt nem tudni, fizet vagy fizetett-e, és ha igen, mennyit Matolcsy György a lakás használatáért.

Osztani ér, ha érdekesnek találjátok #nevergiveup #népszabadság #népszabi #egyszerűensenkikvagytok

 

Baksa Roland Facebook-oldala, 2016. november 7.

Egy hónapja és egy napja, hogy megjelent a – rá két napra lelakatolt – Népszabadságban egy olyan cikk, amely a világ számos országában az érintett személy lemondásához vagy lemondatásához vezetne. Nem úgy Magyarországon.

Szóval az október 6-i cikk arról szólt lényegében, hogy Matolcsy György jegybankelnök egy olyan luxuslakást használ, amely egy a jegybank által felügyelt bank elnök-vezérigazgatójának a kizárólagos tulajdonában van. A budai várban fekvő ingatlan – amelyhez hasonló lakások piaci bérleti díja havi 1 millió forint körül alakul, bár azt mind a mai napig nem árulta el egyik érintett sem, hogy fizetett-e, és ha igen, mennyit a lakás igénybe vételéért Matolcsy György, illetve erről van-e szerződés – Patai Mihály nevén van, ő az Unicredit Bank Hungary Zrt. első embere, egyben a Magyar Bankszövetség elnöke is.

Több mint egy hete volt Patainak a cikk megjelenése előtt, hogy ha nem lett volna helytálló az értesülés, akkor azt cáfolja – nem tette. Sem a cikk megjelenéséig, sem az azóta eltelt 32 napban. Szűk egy hete lett volna Matolcsynak a cikk megjelenéséig, hogy cáfolja az információt, ha az nem lett volna igaz – nem tette. Annyit mert tenni, hogy az egy hónapja lekapcsolt Népszabadságot pár nappal ezelőtt Bulvárszabinak nevezte, és újra blöfföket emlegetett, meg elmondta, hogy mi az állandó lakcíme – de a tartózkodási helyét nem árulta el. És azóta is kerüli annak egyenes megválaszolását, ott volt-e vagy nem abban a lakásban. A Bátor Blöffkirály.

A cikk megjelenése után azonban a lakásnál addig gyakorlatilag az elmúlt hónapokban gyakran feltűnő Matolcsyt azóta nem látják ott. Egyszerűbben fogalmazva: mintha elköltözött volna onnan. (Ezt is megírtam, október 12-i FB-posztomban.)

Hogy miért írtam, hogy számos országban azonnal a hivatalát veszíti ilyesmi kitudódása után a jegybankelnök? A kétezres évek elején sokkal kisebb ügybe bukott bele a német jegybank akkori elnöke: kiderült, hogy az ő és családja pár napos szállodai számláját egy német bank fizette. Annyi volt még a német jegybankelnök (Welteke) rovásán, hogy egy autógyár meghívásából részt vett a monacói Forma-1-es futamon. Ezek napvilágra kerülése után Welteke repült a hivatalából.

Mi történt – pontosabban mi nem történt idehaza? Matolcsy – akinek a jegybankjában a barátnője a legjobban keresők egyike volt sokáig havi nettó több mint egymillió forintos, a magyar átlagbér 6-7-szeresére rúgó fizetésével – ma is a magyar jegybank elnöke. Patai Mihály az Unicredit Bank elnök-vezérigazgatója most is. Az Unicredit Bank olasz anyabankja eddig egyszer szólalt meg, a cikk másnapján, így: no comment. A Magyar Bankszövetség egy szót sem szólt, nem tudni (én legalábbis nem tudom), hogy valaki ott feszegette-e a lakásügyet. A jegybank felügyelőbizottsága sem izgulja túl a dolgot. Pár hete megkérdeztem őket, hogy tudnak-e az ügyről, illetve nem akarnak-e valamit tisztázni. Azt válaszolta nekem Papcsák Ferenc, a felügyelőbizottság – fideszes politikusból átvedlett – elnöke: a felügyelőbizottság nem kíván tisztázni semmit, nem kezdeményez semmilyen eljárást.

Na, akkor minden a lehető legnagyobb rendben.

#egyszerűensenkikvagytok #nevergiveup #nemadjukfel

 

Baksa Roland Facebook-oldala, 2016. november 30.

Blöff helyett igazság. Mert hivatalos: mind igaz, amit a Bátor Blöffkirályról, a Barátnőjéről, és a Bankvezér haverjáról írtunk.

Hogy miért írom ezt? Két okból. Egyrészt jogilag-technikailag lejárt minden, helyreigazításra nyitva álló határidő és még a postázásra is hagytunk időt bőven, még sincs egyetlen egy olyan mondat, szó, állítás, amit Matolcsy György, Vajda Zita, vagy Patai Mihály kifogásolna és róluk írtunk az azóta beszántott Népszabadságban szeptemberben-októberben.

Október 8. (a lekapcsolásunk napja) volt az utolsó nap, amikor még jelent meg velük kapcsolatban (a szegedi diplomaosztóra leutazó Matolcsyról és a diplomát kapó Vajdáról) írásunk. A cikk megjelenését követő 30 napon belül kérhet helyreigazítást az érintett, ez alatt meg kell hogy kapja a szerkesztőség (kiadó cég) a helyreigazítást kérő levelet (beleértve a postázási időt is). Letelt. Mindnél. Mind. (Jó nagy ráhagyással számolva is.)

Egyetlen egy esetben jött helyreigazítási kérelem – Vajda Zitától. Aki szerint mi a cikkeinkben azt állítottuk, hogy ő nem a képességei, készségei alapján kapott állást a jegybanknál, jegybanki alapítványoknál, alapítványi cégnél. A bökkenő, hogy a cikkeinkben ilyent nem állítottunk. Tegnap, november 29-én (tehát 52 nappal a bezárásunk után!) lett volna a helyreigazítási per (mert bár megkaptuk a helyreigazítási kérelmét Zitának, még okt. 8. előtt, de megalapozatlannak gondoltuk), de a bíró a november 29-re kitűzött tárgyalás napján közölte a jogászunkkal, a cikkek előkészületeiben temérdek segítséget adó Balázs Huszák -kal, hogy Vajda Zita elállt a keresettől. (Ezúton is köszönöm Balázs Huszáknak a cikkekhez nyújtott sok jogi segítséget.) Hogyne állt volna el Zita, hiszen bukott volna.

Szóval ezekből levonhatjuk a következtetést, és nyugodtan kijelenthetjük. Mind igaz, amit írtunk a közpénzből igencsak jól fizetett barátnőről, a sok évre visszanyúló ismeretségről, aztán arról (amit Matolcsy nem egyenesen szeret elintézni, inkább csak azt hajtogatja, hogy blöff), hogy Matolcsy bizony használta Patai Mihály Unicredit-vezérnek a lakását, Zita testvére is a jegybanknál dolgozott a cikkünk megírásakor, az anyuka pedig dolgozott egy könyvelő cégnek, amely meg kapcsolatban állt jegybanki alapítványokkal.

És másrészt a jegyzőkönyv kedvéért írom ezeket. Hogy világos legyen, és a parlamentben a Bátor Blöffkirály egy lassan két hónapja legyalult újságot ne bulvárszabizzon le, és ne tűnjön az igaznak, amit ő mond ezzel az üggyel kapcsolatban. Mert nincs igaza. Bátorsága meg még kevésbé (amíg éltünk, nem igazán állt velünk szóba, kerülte a kérdéseket, csak a halálunk után blöffözgetett.)

Szóval kampec. Nem pedig blöff.

Egyszer minket eltaposott valaki vagy valakik október 8-án. De felállunk, nem adjuk fel.

#egyszerűensenkikvagytok #nevergiveup #nemadjukfel

 


[1] Az október 8-án felfüggesztett Népszabadságban megjelent cikksorozat utolsó cikke már nem került a Népszabadság Online-ra annak lekapcsolásáig.

 

Élet és Irodalom 2017