CALEXIT

PÁRATLAN OLDAL - LX. évfolyam, 46. szám, 2016. november 18.

Kaliforniában a választás éjszakáján két órakor jelentették be, hogy Trump elektori szavazatai átlépték a 270-es bűvös határt.  A tüntetések szinte azonnal elkezdődtek, és azóta nem sokat alszunk.  Minden éjszaka rendőrhelikopterek köröznek környékünkön, Berkeley és Oakland városai felett.  Házunk verandájáról figyeljük a helikopterek fényszóróit, amint Oakland belvárosa felett pásztáznak.

Én is lementem az oaklandi városháza előtti Frank H. Ogawa térre, ott gyülekeztek a tüntetők az esti felvonulásra.  A transzparensek házilag készültek, nem láttam szervezőket. Spontán mozgalom ez, együtt vonulnak a fehérek, a feketék, a latinok és az ázsiaiak. 

A Berkeley Egyetemen, a híres Sproul Plazán a hallgatók már a szombat esti felvonulásra készülnek.  Transparensek mindenütt – Not my President (Nem az én elnököm). A tüntetések békések, de Berkeleyben a Bancroft Avenue jó néhány üzletének kirakatát farost lemezzel védik, és Oaklandban a Mercedes Benz autószalon hatalmas üvegablakait ripityára törték.

Senki nem vitatja, hogy Trump megszerezte a szükséges elektori szavazatokat, győzött, de országosan Hillary vezet legalább 600 ezer szavazattal.  A postán beküldött voksokat (köztük az enyémet is) még most is számolják.  2000-ben Al Gore is több szavazatot kapott, és az elektori rendszer akkor is az ifjabb Bushnak kedvezett, ő lett az elnök.

Kaliforniának több lakosa van, mint Kanadának, és önálló országként a világ hatodik gazdasági hatalma lehetne. 38 millió polgára egyenlőtlenül oszlik el; Los Angeles vonzáskörzetében 14 millió ember zsúfolódik össze, míg San Francisco környékén 5 millió.  Ebben az államban Hillary tarolt, a szavazatok 62 százalékát kapta, míg Trump csak 33 százalékot.  A hatalmas megapoliszokban, például San Franciscóban és környékén, a szavazatok kevesebb mint 10 százalékával kellett beérnie.  

Nejem szombaton este bejelenti, hogy jobb, ha el sem indulunk, mert az 580-as autópályát el fogják torlaszolni. A tüntetők kis csoportokban mennek fel a sztrádákra, és egy 20 perces útlezárás akár többórás torlódást is eredményezhet, megbénítja az egész környéket.  A rendőrség nem kockáztat; a feljáróknál rendőrautók garmadája sorakozik. 

Trump győzelme nem itt, hanem Amerika távoli rozsdatemetőiben dőlt el. Michigan, Pennsylvania és Wisconsin elkeseredett, jórészt középiskolai végzettségű, fehér munkástömegei Kínát és a bevándorlókat okolták munkahelyeik elvesztéséért. Trump azt ígérte, hogy deportálja az illegálisokat, kinyitja a régen becsukott bányákat, és visszahozza az évtizedekkel ezelőtt Kínába vándorolt gyárakat.

Kaliforniában csak mosolyognak az ígéreteken; Elon Musk itt az új Henry Ford – a Tesla elektromos autójáé a jövő, és itteni gyárukba munkatársakat keresnek.  Nem szerelőket, hanem egyetemet végzett számítógép-programozókat, mert a Tesla „lelke” a fedélzeti számítógép és annak szoftvere.

Napok alatt szerveződött egy új mozgalom is – Calexit.  Alapítóik szerint Kaliforniának nincsen szüksége az unióra, ideje kiválni az Egyesült Államokból.  A Calexit jelszavain sokan csóválják a fejüket, nem komoly az, mondják.  De hát Trump jelöltségét sem vette senki komolyan.  

California is a nation, not a state (Kalifornia egy nemzet, nem csupán egy állam) – harsogja a plakát. Megszületett a kaliforniai nacionalizmus. 

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 12. szám, 2024. március 22.
LXVIII. évfolyam, 7. szám, 2024. február 16.
LXVIII. évfolyam, 4. szám, 2024. január 26.
Élet és Irodalom 2024