A HALÁL PIACÁN
PÁRATLAN OLDAL - LX. évfolyam, 22. szám, 2016. június 3.A Budapesti Temetkezési Intézet a haldoklók és hozzátartozóik legnagyobb örömére nyílt napot rendezett csömöri hamvasztóüzemében, hogy eloszlassa a hamvasztást övező városi legendákat, álhíreket, esetleges félelmeket. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett családias programon a krematórium működése iránt érdeklődő látogató betekintést nyerhetett a kulisszák mögé, szabadon besétálhatott az egyébként nem látogatható hamvasztóüzembe, felvilágosítást kaphatott arról, mi történik a hamvasztás percei alatt, hogyan azonosítják a hamvakat, miképp zajlik az európai színvonalú ügymenet. A látottakkal elégedett beteg vagy koros résztvevő a nyitás szellemében s a piaci verseny által megkövetelt teljes körű szolgáltatás jegyében távozáskor előjegyzést is kérhetett, gondolom – annál is inkább, mert közben a konkurencia sem pihent.
A Magyar Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesülete ugyanis Temetők és Sírkertek, 2016 – Jelen és Jövő című konferenciájához és szakkiállításához kapcsolódva országos sírásóversenyt rendezett a debreceni köztemetőben, ahol az is eldőlt, ki képviselheti hazánkat a V4-ek legjobb sírásóinak versenyén. A szolgáltatást népszerűsítő kétfős csapatok vélhetően izgalmasnak bizonyult vetélkedésén nemcsak a gyorsaság számított, hanem esztétikai és munkabiztonsági szempontokat is figyelembe vett az iparág neves szakembereiből álló zsűri.
E pazar kínálatot, magas színvonalat látó élőerő meg csak áll, mint a fasz, széttárt kézzel, tanácstalanul, melyiket szeresse majd, ha azt suttogván, szevasz, lehúzza a redőnyt lassan az Úr: egy marék Csömörön legyártott hamu kívánjon-e lenni, vagy azt szeretné inkább, hogy két díjazott sírásó kaparja el.