A KÖZ ÉRDEKÉBEN

PÁRATLAN OLDAL - LX. évfolyam, 22. szám, 2016. június 3.

2016. május 26-án 256/2016 ügyszámon tárgyalta a Kúria Magyar Fruzsina rongálási ügyét. Maga a történet bő két éve, a Szabadság téri második világháborús emlékmű felállítása elleni spontán ellenállás és tiltakozás idején kezdődött. Az arkangyalos szoborkompozíció tervezett helyén heteken, hónapokon keresztül folyt a spontán tiltakozás. Beszédek, dalok hangzottak el, közös éneklések és a rendőrökkel való összetűzések keretében nyilvánították ki tiltakozásukat a maguk között csak „izé”-nek nevezett történelemhamisító giccsszobor felállítása ellen. A téren megvalósult egyfajta „ellenemlékmű”, a szoborral szemben összegyűjtött személyes tárgyak, fényképek, virágok együttese.

Az emlékmű üres helyét is rendőrkordon védte, ezt a tüntetők többször is megbontották.  2014. április 11-én Magyar Fruzsina, a tiltakozó csoport egyik szellemi vezetője ezt írta a kordont fedő ponyvára: „Itt és sehol másutt náci emlékmű nem fog épülni”. Emiatt indított büntetőeljárást ellene az ügyészség „falfirkával elkövetett rongálás” címén. A bíróság véleménye szerint a cselekmény nem volt veszélyes a társadalomra, és ezért első fokon, majd másodfokon is megszüntette az eljárást.

A Fővárosi Főügyészség, amely egy bulldog csökönyösségével és judíciumával védte a közérdeket a politikai véleménynyilvánítás ellen, újra fellebbezett. Így került Magyar Fruzsina „terheltként” dr. Molnár Gábor Miklós kúriai bíró tanácsa elé. Az ügyészség képviselője kijelentette, hogy a rajta elhelyezett felirat miatt használatra alkalmatlanná vált a tizenhétezer forint értékű ponyva. Ragaszkodott ahhoz, hogy „falfirká”-ról van szó, nem egyszerű firkálásról. Így érvelt: mivel a Btk. nem fogalmazza meg a „fal” olyan definícióját, amely tartalmazná a szilárdság, helyhez kötöttség szemantikai elemét, a rugalmas és összetekerhető ponyva is ebbe a kategóriába tartozik. Az ügyészség azért vállalkozott a mozgékony és hajlékony fal fogalmának szemantikai trükkjéhez, mert az egyszerű „firkálás” – szövegek elhelyezése egy tárgyon – nem valósít meg bűncselekményt, ha falon történik, akkor viszont igen.

A bíró nem fogadta a Fővárosi Főügyészség érveit. Kijelentette, hogy az ügyészségi vádirat egyik pontjában sem felel meg a követelményeknek. A ponyva rendeltetésszerű használatát nem teszi lehetetlenné a rajta levő írás, és falnak sem tekinthető bármely tetszőleges tárgy, amelyre írnak. Magyar Fruzsina tehát nem követett el bűncselekményt – ez a legmagasabb bírói fórum álláspontja. Fellebbezésnek nincs helye többé.

Míg a Kúria épületében az ügyészség képviselője egy ponyva állapotának megváltoztatása ellen védte a közérdeket, az utca másik oldalán Quaes­tor-károsultak tüntettek. Mivel a bíróság a milliárdos sikkasztás ügyében készült ügyészségi vádiratot nem találta megfelelőnek, a Fővárosi Ügyészség pedig nem volt hajlandó azt kiegészíteni, a károsultak attól féltek, hogy a bíróság ejti a vádat.

Azóta megérkezett a bíróságra az ügyészségi kiegészítés. Most, hogy az ügyészséget már nem nyomasztotta a ponyvaügy bizonyításának a terhe, figyelmet tudott fordítani egyéb feladatok ellátására is.

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 13. szám, 2024. március 28.
LXVIII. évfolyam, 13. szám, 2024. március 28.
LXVIII. évfolyam, 11. szám, 2024. március 14.
Élet és Irodalom 2024