MALOM ÉS KISVASÚT

PÁRATLAN OLDAL - LX. évfolyam, 12. szám, 2016. március 25.

Olvasom Sebastian Haffner Egy német története – emlékeim (1919–1933)  (ford. Liska Endre, Európa 2014.) című művében a példázatot, a berendezkedő diktatúra kapcsán:

„A Sanssouci-kastély építésénél útban volt Fridericusnak egy szélmalom, és meg akarta venni, hogy lebonthassa. A molnár azonban ragaszkodott a malmához, és nem adta, mire a király megfenyegette, és kijelentette, hogy vagy megegyeznek, vagy »kisajátítja« a malmot, de a molnár így válaszolt: »Ehhez a berlini bíróságnak is lesz néhány szava, felség.« A malom egyébként azóta is ott áll.” (233. oldal)

Közben a hír: „Elfogadták a tervet, és így több helyi ember is foghatja majd a fejét, mert több ingatlant is kisajátíthatnak a felcsúti kisvasút építésekor Etyeken. Egy család udvarába vihetik a síneket a tervek szerint, míg egy másik ingatlanra például megállót terveztek. (...) Az Etyekhez tartozó Botpusztát Bicske felől elérő nyomvonalat úgy rajzolták meg, hogy a sínek (...) átmennének egy olyan magántulajdonban lévő területen, ahol egy családi ház és egy lovarda is található; ráadásul úgy, hogy – a jelenlegi tervek szerint – csupán néhány méterre haladna el a szerelvény a család otthonául szolgáló épület mellett.” (Esti Hírlap–Magyar Narancs, 2016. március 21.)

Végül is II.Frigyes a felvilágosult abszolutizmus képviselője volt.

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 9. szám, 2024. március 1.
LXVIII. évfolyam, 2. szám, 2024. január 12.
LXVII. évfolyam, 51–52. szám, 2023. december 21.
Élet és Irodalom 2024