Kedves Fehér Márta,

természetesen csatlakozom a felhívásodhoz, bár jómagam már a filozófusok elleni koncepciós eljárás és az elveszett alkotmány miatt kezdettől bojkottálom a meghívást. Mindazonáltal mint jól nevelt úrilány – bár gyermekszobámból korán kitelepítettek – eleddig válaszoltam a vacsorameghívásra. Első alkalommal azt, hogy „nincs az alkalomhoz illő ruhám” (ez különben liberális miniszterelnök esetében is igaz lenne), tavaly meg azt, hogy nem tudok késsel-villával enni – mivel törött csuklóm miatt könyékig gipszben vagyok. Akkor még nem tudhattam, hogy ez a kifogás idén is érvényes volna, lévén, hogy a Merényi kórház traumatológiáján gipszelték be a kezemet, s az ottani állapotok csak annyiban különböznek a pszichiátrián tapasztaltaktól, hogy nem kötik a radiátorhoz a betegeket – igaz, leülni sem nagyon lehet, törött lábbal sem. Az ez évi meghívón szereplő kitétel kapcsán, ti. hogy partnert is lehet hozni – bár gondolom, ez inkább a nagyestélyis akadémikusfeleségekre és nem a tudós nők alkalmi partnerére vonatkozik – felmerült bennem a gondolat, hogy próbára teszem a NER tűrőképességét, és megírom, hogy Cohn-Bendit társaságában szeretnék megjelenni. Azonban felhívásod nyomán elálltam a tervemtől, s eddigi magányos bojkottomat immár nyilvánosan folytatom.