Válasz Székely Árpádnak

VISSZHANG - LVIII. évfolyam, 20. szám, 2014. május 16.

Elöljáróban szeretném megköszönni Székely Árpád cikkemhez fűzött kritikai megjegyzéseit és kiegészítéseit (Nézzük közelebbről, ÉS, 2014/19., máj. 9). Örvendetes, hogy az ÉS-t energetikával foglalkozó szakember is olvassa, és az érdeklődésére számot tartó cikk megszólalásra készteti. Hozzászólása tévedésekre hívja fel a figyelmet, a cikkem témáján túlmutató információkat tartalmaz és árnyal néhány megállapítást, de írásom mondanivalójának lényegét nem érinti. A magyar vonatkozásokkal szándékosan nem foglalkoztam, mert azokat csak a magyar energiapolitikával, illetve a paksi projekttel összefüggésben indokolt tárgyalni. Székely Árpád állításától eltérően írásom nem kívánta megjósolni a várható fejleményeket, hanem egyes lehetséges események és folyamatok lehetséges vagy valószínű következményeit szerette volna feltérképezni.

Ami a költségvetést illeti, az orosz államháztartás bevételeinek valóban nem a fele származik a földgázexportból. A cikk vége felé magam is megállapítottam, hogy a földgázexporténál több orosz költségvetési bevétel forrása a kőolajexport. Nekem is fel kellett volna hogy tűnjön az ellentmondás.

A Székely Árpád által az orosz költségvetés szerkezetéről adott, írásom tartalmi és terjedelmi kereteit szétfeszítő részletes áttekintésből arra lehet következtetni, hogy a bevételek tekintélyes hányada külső, világpiaci tényezők által meghatározott, azaz nemcsak az energiahordozó-export mennyiségének, hanem a világpiaci áraknak az alakulásától is függ. Ha a világgazdasági konjunktúra lanyhulása (például a kínai gazdasági növekedés lassulása nyomán) vagy más okok miatt (például az amerikai stratégiai kőolajkészlet piacra dobása) csökken a nyers- és fűtőanyagok világpiaci ára, akkor az orosz államháztartás bevételei is esnek, és fordítva, annak minden belgazdasági következményével együtt. Székely Árpád Ukrajnának reverz üzemmódban történő földgázszállításra vonatkozó okfejtése nem cáfolja a cikkemben szereplő állítást, amit több más forrás is megerősít.

Ami a szakirodalmi források eredetét és kezelését illeti, az általam áttekintett és hivatkozott angol nyelvű írások kiemelkedő szellemi kapacitással rendelkező, független intézmények elemzéseire támaszkodnak. Ilyen a brüsszeli székhelyű CEPS (Centre for European Policy Studies). Mikhail Korchemkin (az orosz nevek magyar átírási szabályai alapján Mihail Korcsemkin) az East European Gas Analysis amerikai tanácsadó cég alapítója és vezetője, aki a társaság honlapján (http://www.eegas.com/events01.htm) szereplő információk szerint a Gazprom jogelődje, „a Szovjetunió földgáz-minisztériuma” számára is nagyszámú megvalósíthatósági tanulmányt készített. A honlapon található elemzések nemcsak angolul, hanem oroszul is olvashatók.

Nem értek egyet Székely Árpáddal abban, hogy nyugati forrásokból valódi adatokat nehéz kinyerni Oroszországról. Az utóbbi két évtizedben ugyanis – nem utolsósorban a piacgazdaságba való átmenet, az orosz szervezeteknek a megfelelő nemzetközi intézmények munkájába való érdemi bekapcsolódása, a piacgazdasági követelményekkel összhangban lévő adatszolgáltatási kötelezettségek és az internet terjedése nyomán – erősödött a transzparencia az adatszolgáltatásban, aminek nyomán a nyugati intézmények is mind szélesebb körben férnek hozzá orosz adatokhoz és egyéb információkhoz, bár ezen még van mit javítani. (A Gazprom honlapja is háromnyelvű: orosz, angol és német. Az orosz kutatóintézetek és más intézmények honlapján megjelentett anyagok és információk is rendszerint olvashatók angolul.) Végül is Székely Árpád hozzászólása konkrétan cikkem egyik nyugati forrásból vett adatát sem kifogásolta vagy kérdőjelezte meg, apropóját egy tévedés vagy talán inkább pontatlanság képezte.

Az orosz források felhasználása elengedhetetlen az orosz kormányzati szervek, szakértők, intézmények stb. álláspontjának a megismeréséhez és értékeléséhez. Bár jó lett volna, de az írásom témájába vágó orosz elemzést nem találtam. Lehet, hogy ez a téma jellegéből adódik, de az is lehet, hogy az én hibám, mert nem voltam elég alapos, mindenesetre köszönettel vennék ilyen írásokat. Sajnos a Székely Árpád által megadott forrásokat (Tatyjana Mitrova, az Orosz Tudományos Akadémia Energiakutató-intézete osztályvezetőjének előadását és Székely András cikkét), amelyekre hozzászólását alapozta, nem találtam a neten. 

A szerző további cikkei

LXI. évfolyam, 36. szám, 2017. szeptember 8.
LXI. évfolyam, 27. szám, 2017. július 7.
LXI. évfolyam, 21. szám, 2017. május 26.
Élet és Irodalom 2017