A múzeumi negyedekről

(Prózavers és kommentár)

VISSZHANG - LVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. február 21.

Azt írja Ráday Mihály a múlt héten megjelent Einstand, Miért nem elég 22 hektár? című cikkében: „kétségkívül olyan is létezik világban, hogy néhány múzeum egymás közelében áll. De az ilyen a ritkább.” Vagy mégsem.

Washingtonban, a National Mallon az alábbi múzeumok állnak egymás mellett: National Museum of American History, National Museum of Natural History, National Gallery of Art, National Museum of the American Indian, National Air and Space Museum, Hirshhorn Museum and Sculpture Garden, Smithsonian Institution, National Museum of African Art, Arthur M. Sackler Gallery, United States Holocaust Memorial Museum. New Yorkban a Central Park keleti oldalán: 82nd Street: The Metropolitan Museum of Art, 83rd Street: Goethe Institut, 86th Street: Neue Galerie New York, 88th Street: Solomon R. Guggenheim Museum, 89th Street: National Academy Museum, 91st Street: Cooper–Hewitt, National Design Museum, 92nd Street: Jewish Museum, 103rd Street: Museum of the City of New York, 105th Street: El Museo del Barrio, 110th Street: Museum for African Art. Münchenben: Pinakothek der Moderne, Alte Pinako­thek, Neue Pinakothek, Museum Brandhorst. Museumsufer Frankfurt am Mainban a déli oldalon: Ikonenmuseum, Museum für Angewandte Kunst, Weltkulturen Museum, Deut­sches Filminstitut, Film-museum, Deutsches Architekturmuseum, Museum für Kommunikation, Städel Museum, Liebieghaus, Museum Giersch, Portikus. Az északi oldalon: Jüdisches Museum, Historisches Museum. Bonn, Museum mile: Haus der Geschichte, Kunstmuseum Bonn, Kunst und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland, Museum Alexander Koenig, Deutsches Museum Bonn. Berlin, Museumsinsel: Altes Museum, Neues Museum, Alte Nationalgalerie, Bode Museum, Pergamon Museum, James Simon Galerie, (építés alatt.) Bécs, Museumsquartier: Mumok, Kunsthalle Wien, Leopold Museum, Halle E+G, illetve a Ring túloldalán a Kunsthistorisches Museum és azzal szemben a Naturhistorisches Museum.

Minden másképp van, mint azt Ráday Mihály véli.

Budapest tehát követné New York, Washington, München, Frankfurt, Bonn, Berlin, Bécs példáját. A kérdés így nem ez, hanem az, hogy miként. Valóban eljött az idő arra, hogy a Városligetben létrehozandó Múzeumi Negyed részletes terveiről, nemzetközi pályázatáról a közönség, a nyilvánosság és a lakosság értesülhessen, ki-ki időt kapjon arra, hogy véleményének, kritikájának hangot adhasson, s azt a megfelelő formában meg is hallgassák, és elég idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy azt adott alkalommal figyelembe is vehessék. A városligeti Múzeumi Negyed a millennium óta a legnagyobb urbanisztikai beavatkozás Budapesten, amely nem pusztán a Hősök tere és a Városliget sorsát befolyásolja, de olyan léptékű változtatás, amelynek hatásai messze túlmutatnak Budapest határain, így az minden magyar állampolgárra tartozik, éljen az országhatáron innen vagy túl. A vállalkozás legitimitása a nyilvánossághoz való viszonyán, a kritika meghallgatásának szándékán és gyakorlatán múlik. Ha létrehozói azt óhajtják, hogy a negyedet az érdeklődők mindegyike magáénak tekintse, akkor kommunikációs szerződést kell ajánlaniuk és kötniük azokkal, akik majd azt használni fogják. 

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 13. szám, 2024. március 28.
LXVIII. évfolyam, 12. szám, 2024. március 22.
LXVIII. évfolyam, 11. szám, 2024. március 14.
Élet és Irodalom 2024