12 érv plusz 1

VISSZHANG - LVIII. évfolyam, 4. szám, 2014. január 24.

A 13. érv történelmi analógia 220 év távlatából (előzmény: Csillag István és Mihályi Péter írása: Tizenkét érv a feltétel nélküli alapjövedelemmel szemben, ÉS, 2014/3., jan. 17.) : „A termelés és a gyártás minden részese a közös állami raktár részére dolgozik, oda küldik be természetben egyéni munkásságuk termékeit, és a szétosztást végző állami hivatalnokok, akik immár nem saját hasznukat lesik, hanem az egész nép nagy családját szolgálják, minden egyes polgárhoz visszairányítják a társadalom termelésének összességéből az őt megillető hányadot. Lényegében az egész a legegyszerűbb számítás műve, mely nem haladja meg egy átlagos kiskereskedő számolási képességeit” – szól a Babeuf-féle „Egyenlők összeesküvése” programja. És egy korabeli reálpolitikus ellenvetése: „Amikor arról elmélkedsz, hogy az emberiség túlnyomó többségének az egyenlőségen alapuló új életre kell ébrednie, akkor nagy és szép eszmét vetsz fel, de figyelmen kívül hagysz egy fontos dolgot: jobban tennénk, ha mi csak megvalósítható és ésszerű célokat tűznénk ki” (Babeuf és Charles Germain levélváltása 1795 júliusában).

A szerző további cikkei

LXI. évfolyam, 42. szám, 2017. október 20.
LXI. évfolyam, 2. szám, 2017. január 13.
LX. évfolyam, 32. szám, 2016. augusztus 12.
Élet és Irodalom 2018