ROSSZ ÍZ

PÁRATLAN OLDAL - LVII. évfolyam, 37. szám, 2013. szeptember 13.

A parlamentnek nagyobb mozgásteret kellene adnia a mindenkori kormánynak, mondta Kövér László házelnök az InfoRádió Aréna című műsorában. Kövér szerint a mostani, törvényekhez kötött kormányzásra már nincs szükség, ezt a rendszert a diktatúráktól való félelem miatt alkották meg a rendszerváltás után, és talán 1998-ig indokolt volt. A veszély azonban elmúlt. „Azt tartanám normálisnak, függetlenül attól, hogy a következő ciklusokban milyen kormányok lesznek, ha a parlament csak a legalapvetőbb garanciális szabályok megalkotására tartana igényt, és adna egy felhatalmazást négy éven keresztül a kormánynak” – mondta. Ez elképzelése szerint egyfajta rendeleti kormányzás lenne, a rendeleti kormányzás rossz íze nélkül.

„A diktatúrás szándékok rendszerint mindenütt rangrejtve járnak és e rangrejtve járó szándékok sokszor a demokratikus formaságok között elég ügyesen tudják egy ideig elbújtatni a diktatúrás lényeget. Hogy ez mennyire így van mi sem mutatja szemet szúróbban, mint a különböző prefasiszta, fasiszta és posztfasiszta államberendezkedéseknek egy igen érdekes és közös jellegzetessége. E rendszereknek tudniillik egyik általános jellegzetességét éppen abban lehet felismernünk, hogy a parlament szuverén törvényalkotó szerepét puszta formasággá züllesztették, és ha a törvényhozó testületet formálisan nem is szüntették meg, a törvényalkotás gyakorlati jogát fokozatosan maradéktalanul a kormányra ruháztatták, elannyira, hogy a kormány, illetve a kormányfő diktatórikusan intézhette az ügyeket, tehát a törvényalkotó hatalom már nem is a népnél, nem is a törvényhozásnál, hanem tényleg és teljesen a törvényhozó által egyszer kijelölt főnöknél maradt.” (Barankovics István: A rendeleti kormányzás veszélyeiről, Országgyűlés, 1947. október 30.)

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 16. szám, 2024. április 19.
LXVIII. évfolyam, 10. szám, 2024. március 8.
LXVIII. évfolyam, 6. szám, 2024. február 9.
Élet és Irodalom 2024