A VILÁGHÍRŰ NAT
PÁRATLAN OLDAL - LVI. évfolyam, 26. szám, 2012. június 29.Hogy mi kerül be a Nemzeti alaptantervbe (NAT), normális esetben csak egy szűk kört érdekel: oktatási szakembereket, pedagógusokat, esetleg még szülőket és tanulókat. Ez utóbbiakat legföljebb gyakorlati szempontból: mit (nem) kell megtanulni.
Most azonban a magyar közoktatási dokumentumra, a NAT-ra nemzetközi figyelem is irányul. Elie Wiesel Nobel-békedíjas író visszaadta a Magyar Köztársasági Érdemrend aranykeresztjét, melyet 2004. június 24-én vett át Mádl Ferenc köztársasági elnöktől. Döntésének indoklásában utalt azokra a „nyugtalanító hírekre”, melyek szerint az alaptantervbe bekerültek szélsőjobboldali eszméket hirdető szerzők írásai is. Szabó Dezső és Tormay Cécile mellett éppen azé a Nyírő Józsefé, akit Hoffmann Rózsa államtitkár tanácsadói köre Mikszáth Kálmánhoz mérhető művésznek, a székelység „morális mélyrétegeit” (Takaró Mihály) feltáró géniusznak tart.
A kitüntetés visszautasításának végső oka az, hogy Kövér László a magyar Országgyűlés elnökeként vett részt 2012. május 27-én Székelyudvarhelyen az író újratemetése helyett tartott emlékünnepségen. Itt jelentette ki, a hivatalos romániai ellenkezésre utalva: „Győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek”.
A jelenlevőket pedig arra biztatta, adjanak Nyírő-könyveket gyermekeik kezébe. Ami azt jelenti, erkölcsi példaképnek tekinti azt az írót, aki a nyilas csonkaparlament, a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének tagjaként szerkesztette az Eleven Szó elnevezésű utolsó nyilasújságot, s aki a „nemzetvezetőt” Németországba is követte. Elie Wiesel pedig ezt az álláspontot, mint írta, semmiképpen nem kívánja legitimálni.
Győzelemre vagyunk ítélve, nem vitás. A világhírünk már megvan hozzá.
