DÉJÀ VU

PÁRATLAN OLDAL - LV. évfolyam 4. szám, 2011. január 28.

Azt írja a Magyar Hírlap január 21-én, „a szánalmas strasbourgi hajcihő"-nek nevezett európai parlamenti ülés után, hogy Orbán Viktort illető bírálatot „mókás attól a »vörös Dannytől« hallani, aki még nem is olyan régen remegő kézzel bontotta fel Fidel Castro leveleit. De hát van az úgy, hogy a \'68-as vörös zászlót a brüsszeli költségtérítés világoskékké fakítja." A Nemzeti Internetfigyelő pedig azt kérdezi: „ki is ez a beolvasó, ez a Kohn, hoppá-hoppá Cohn-Bendit »úr«? Ez a Cohn-Bendit egy igen szemtelen fajzat. Cohn-Bendit nem méltó arra, hogy bárkit is kioktasson demokráciából. Joggal kérdezheti bárki: ilyen egy »demokratikus« politikus? Sértő-e ránk, magyarokra? Igenis sértő! Főleg egy olyan ember szájából, mint Cohn-Bendit (!), a 68-as hős! Ha valaki egy picit is olvasott a 68-as diáklázadásról, az tudja, hogy a KGB és a párt pénzelte! Szóval egy ilyen magát hősnek tartó volt pufajkás ne magyarázzon. Az Európai Parlament szégyene, hogy ilyen alak képviselő lehet."

Az az érzés kerülget, hogy erre kísértetiesen emlékeztető szöveget egyszer már olvastam valahol. „Cohn-Bendit a párizsi egyetemre járt, és ott szakadár tevékenységet folytatott a diákok között. Cohn-Bendit maroknyi trockista, anarchista, maoista hívével mindenáron zavart és szakadást próbált kiváltani a tüntetők között. Ezek az emberbőrbe bújt farkasok a munkásosztály ellenségeinek társadalmi megrendelését teljesítik Szerepet játszott a francia diákságot érintő eseményekben az amerikai CIA és az OAS".

Hogy el ne felejtsem: a Magyar Hírlap és a Nemzeti Internetfigyelő előtt Jurij Zsukov írt így a Pravda 1968. május 30-i számában.

A szerző további cikkei

LXI. évfolyam, 44. szám, 2017. november 3.
LXI. évfolyam, 42. szám, 2017. október 20.
LXI. évfolyam, 38. szám, 2017. szeptember 22.
Élet és Irodalom 2017