XVIII.

Napjainkban élénk vitát keltett Nyugat-Európában a francia kormány intézkedése, amellyel betiltotta a moszlim nők egész testét és (szemük kivételével) arcát elfedő ruházat, a burka viseletét. Ezt ugyan más európai országokban még engedélyezik, de csak idő kérdése, mikor lepleznek le egy női ruhába bújt önrobbantót másutt, s tiltják be ott is ennek a középkori és a törvény előtt a férfiakkal egyenlő nők szempontjából eléggé megalázó ruhadarabnak a viseletét. De függetlenül attól, hogy mi a véleményünk a ruhaviselet-szabadságról, érdekes verset találtunk - méghozzá Mikes Kelemen tollából a burkáról, ami arra mutat, hogy a felvilágosult XVIII. század közepén sem örvendett a magyar bujdosók között ez az akkor Törökországban hordott ruhadarab osztatlan elismerésnek. Íme, Mikes verse a burkáról, ahol a „kisértő" szó megfelel a mai kísértetnek:

„Asszonyokat ha itt látnál, / Keresztet magadra hánnál. / Mert mindegyik egy ijesztő / Nem külömb, mint egy kisértő, / Fekete Szőr a mentéjek / Fedezve van orrok, fejek. / A fejek van bé-pólálva. / Tsak a Szemek van ki nyitva. / Azt nem mondom, hogy szaladnál / Töllök, ha vannak házoknál. / Mert ott más köntösbe vannak / Mint mikor az utcán járnak".