Miért ne lopjunk?1
PUBLICISZTIKA - LIV. évfolyam 11. szám, 2010. március 19.Megindulni látszik végre valahára a vita a magyarországi korrupció elviselhetetlenségéről. Az sem baj, hiszen az igazság csak a vitában mutatja meg magát, hogy akadnak olyanok, akik nem elhanyagolható eszességgel tagadják, hogy gondjaink gyökerénél a korrupciót is ott találjuk, sőt - talán káprázik a szemem -, mintha azt is állítanák, kell egy kis korrupció a jó emésztéshez, hiszen magyar adja a magyarnak2, a módosabb a szegényebbnek. Érdekes hely lett a mi hazánk, és ezzel még keveset is mondtunk. Ez az írás mindazonáltal fordít egyet a nézőponton. Noha azt is nagyon fontosnak tartom, itt nem a korrupció elleni küzdelem eszközeit nézem,3 hanem azt az egyént, aki el is utasíthatja a korrupciót, és a környezetében sem szenvedheti4. Vajon mi igazolja az ő cselekedetét? Azt is előrebocsátom, hogy az írásom címében megfogalmazott kérdésre adható válasz húsz éve még egyszerű volt, ma pedig komoly indoklásra szorul. A züllöttség ugyanis természetes közegünk lett megint.
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Regisztrációt követően bankkártyával vagy banki átutalással néhány perc alatt előfizethet honlapunk teljes tartalmára, illetve akár a nyomtatott lapra is. Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
