„Nem megfélemlítés”

VISSZHANG - LIII. évfolyam 33. szám, 2009. augusztus 14.

Megkésve került a kezembe Petrovics Emil Misszilis levele (ÉS, 2009/28., júl. 10.) a rádióelnök csillagászati jövedelme körüli hercehurcáról. Azóta a MÚOSZ Hírlevelében (eMASA, aug. 8.) napvilágot látott az elnöki fizetés összege, ami - lévén adóforintokról szó - legalább annyira közérdekű, mint a BKV-vezérek végkielégítése. Nos, ez az eddig meg nem cáfolt tudósítás szerint 9,4 millió forint - havonta. Hogy hozzá milyen egyéb juttatások járulnak, jutalom, prémium, autóhasználat, s mennyi lesz a jogszerű végkielégítés, azt a nyilvánosságra hozott summa alapján elképzelhetjük, ha elég féktelen a fantáziánk.

Az éves rádióelnöki jövedelem tehát több mint bármelyik BKV-vezetőnek kifizetett egyszeri végkielégítés, amely miatt ma az egész ország háborog, és büntetőeljárás indult. Számoljunk tovább: a közrádiótól több tucat kiváló szakember, köztük a szellemi élet jelesei kényszerültek elmenni. Közülük jó néhánynak a bruttó fizetése nem volt több havi kétszázezer forintnál - ám a spórolási furorban (ami az elnökre és az új vezetőkre nem vonatkozott) ez is pazarlásnak minősült. A közrádió takarékos vezetőjének egyhavi fizetéséből egy kirúgott Pulitzer-díjas szerkesztő-műsorvezető négy évig dolgozhatott és készíthetett (volna) igényes műsorokat, a köz javára. Micsoda logika az, ami a műsorokra, médiaszemélyiségekre, művészekre kifizetett megalázóan szerény összegeket fölösleges luxusnak véli, a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttes fizetését meghaladó elnöki javadalmazást pedig költségtakarékos gazdálkodásnak? Ebben a konstrukcióban a rádióelnök anyagilag is érdekelt a kirúgásokban, a szellemi műhely megtizedelésében, a kettes közcsatorna gépzenei szolgáltatóvá silányításában: teljesíti a tervet, karcsúbb, takarékosabb rádiót farag, adóforintokat takarít meg - amelyeknek egy része az ő számláján landol.

Persze, nem várható el, még egy nemzeti intézmény vezetőjétől sem, hogy ekkora összeget visszautasítson (amúgy: miért is ne?). De: ki kötötte vele és milyen megfontolásból a munkaszerződést? Ez kimeríti a hűtlen kezelés törvényi tényállását, vagy csupán a hülyeség minősített orvosi esete?

Amúgy a MÚOSZ honlapján az is olvasható, hogy a rádióelnök fegyelmi eljárást indított az üzemi tanács elnöke ellen, amiért az sajtó­tá­jé­koztatón nyilvánosságra hozta a csúcsfizetés összegét. Az elnök szerint „ez nem megfélemlítés, mert a vizsgálat tárgya nem a nyilatkozat tartalma, hanem a tájékozató meghirdetésének módja".

Megnyugtató.

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 16. szám, 2024. április 19.
LXVIII. évfolyam, 15. szám, 2024. április 12.
LXVIII. évfolyam, 14. szám, 2024. április 5.
Élet és Irodalom 2024