Beismerő magyarázkodás

Buda Péter és Gábor György Tanítóhivatalunk: az ORTT című kitűnő írása (ÉS, 2008/36., szeptember 5.) megsemmisítő vallásfilozófiai bírálatát adja a médiatestület egy júliusi határozatának, mely a Vasárnapi Hírek című hetilap reklámjának sugárzásáért marasztalta el a Klubrádiót, mondván az "a keresztény hívők vallásos meggyőződését, érzületét... sértheti". Majtényi László, az ORTT elnöke kommentárt fűzött a cikkhez, melyben egyetértéséről biztosítja a szerzőket az általa jegyzett határozat kritikáját illetően, hozzátéve: a maga részéről alkotmányjogi, alapjogi érveléssel jutna el hasonló következtetésre. (Ezzel pedig mi értünk maximálisan egyet, a határozat ugyanis valóban súlyosan sérti a véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát, amelynek kitüntetett védelmét - az Alkotmánybíróság több határozata értelmében - a reklám is élvezi.) Magyarázatként a testületi vezető leszögezi: az ORTT elnöke, akinek egy szavazata van a kilencből, nem köteles egyetérteni az ORTT döntéseivel, és egyébként a szóban forgó döntés úgy született, hogy azt a médiahatóság meg sem vitatta, mert az "bekerült" egy olyan határozatcsomagba, amely fölött együttesen szavazott a testület. Mármost ezzel az eljárással kapcsolatban - az ORTT-nek a honlapján is olvasható ügyrendje fényében - lenne néhány kérdésünk:

1) Hogyan "került be" a csomagba az adott határozattervezet, hiszen az ügyrend értelmében az ORTT féléves munkatervét az elnök állítja össze, és ő az is, aki előkészíti a testületi üléseket.

2) Az elnök most a nyilvánosságra hozott - szerintünk is helyes - különvéleményét vajon megosztotta-e a döntést megelőzően tagtársaival? A határozat tervezetét tartalmazó, előzetesen benyújtandó előterjesztésekhez ugyanis az ügyrend szerint - akkor is, ha azokat csomagba rendezték - minden tag írásban módosító indítványt nyújthat be előzetesen írásban vagy az ülésen szóban.

3) Ha ez megtörtént, akkor vajon ez a különvélemény érvényre jutott-e az elnök szavazatában? Mindenesetre a nyilvánosságra hozott határozathoz nem csatoltak különvéleményt, pedig az ügyrend lehetővé teszi, hogy a szavazásnál kisebbségben maradt testületi tag az ülés által megvitatott eltérő álláspontját, indokaival együtt - különvélemény formájában - írásba foglalhatja, és a határozathoz csatolhatja. Az ügyrend értelmében a különvéleményt a határozattal együtt kell közzétenni.

4) Ha viszont a csomagban szereplő határozatokról nem folyt vita, akkor vajon a testületi ülés megfelel-e az ügyrendben foglalt azon meghatározásának, miszerint az "az ORTT szavazati joggal rendelkező tagjainak együttes tanácskozását jelenti"?

5) És ha nincs mód a csomagban szereplő egyes határozatokat megvitatni, akkor vajon hogyan történik a döntés? Az egyetlen logikailag kínálkozó megoldás, hogy a csomag egészére kell igennel vagy nemmel szavazni. Nem lehet pontosan tudni, hogy a vitatott határozat csomagjában hány másik javaslat szerepelt még (az elnök csak annyit osztott meg velünk, hogy az adott ülésnapon összesen 191 határozat született), de a kérdéses ügyben az elnök csak úgy szavazhatott volna - meggyőződése szerint - nemmel, ha egyszersmind valamennyi javaslatot elutasítja. Sőt, lehet, hogy ezzel hét másik kollégája is így volt (tételezzük fel, hogy az előterjesztő testületi tag egyetértett saját javaslatával). Vagyis ebben az abszurd eljárási rendben az ORTT szép számmal hozhat olyan határozatokat, amelyekkel egy tag kivételével egyikük sem ért egyet, ami ugyebár aligha fér össze a többségi döntés ügyrendben is szereplő demokratikus követelményével. Erről a hosszú évek óta folytatott - és egyébként az elnök által is elítélt, de egyelőre tovább folytatott -, tökéletesen antidemokratikus döntési mechanizmusról szerezhetett most tudomást az egész ország közvéleménye az elnök beismerésnek is beillő magyarázkodásából.

a Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete