Mindenfélét gondol az ember

VISSZHANG - LII. évfolyam 36. szám, 2008. szeptember 5.

Az ÉS 35. számában jelent meg egy kesernyésen ironikus glossza Határtalan címmel az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda tevékenységével kapcsolatban. Megértem az írás szerzőjét, hiszen bennem is munkáltak efféle rossz indulatok, és csak az utóbbi napokban sikerült visszatalálnom a helyes gondolkodásmódhoz. 2008. július 30-án adtuk le lányunknak a feleségem által japánból magyarra fordított, hat (számmal: 6) oldal terjedelmű bizonyítványát lektorálásra és hitelesítésre. Az átvételkor fizetendő összeg 78 960 Ft volt. A feleségem által készített fordítás pontosan követte az eredetit formailag is, az ún. "hiteles változat" viszont (az eredeti bizonyítványt hűen követő) táblázatos fordításból egyszerűen folyó szöveg formájába lett átgépelve, formailag semmi köze nem volt az eredetihez - amiként ezt az OFFI vezérigazgatója maga is elismerte. Ha valaki például az eredetire pillantva meg akarná nézni, hogy a sok "A" között mire kapott a gyerek "C"-t, ezt a hiteles fordításból csak úgy tudná előkeresni, hogy átrágja magát a tizenhat (számmal: 16) oldalas szövegen. Kezdetben úgy gondoltam, hogy az ún. "lektorálásért" és hitelesítésért fizetett csaknem 80 000 Ft szemérmetlenül magas összeg, amit csak azért róhatnak ki az ügyfelekre, mert az OFFI monopolhelyzete többé-kevésbé ma is fennáll. Azt is gondoltam, hogy még nálunk is kiszolgáltatottabb az a fiatal japán zenész, aki úgy dönt, hogy a Zeneakadémiára jön tanulni, vagy az a kínai család, aki minden dokumentumát magyarítani kényszerül. Nem tudnak magyarul, tehát fizetnek, és keserű szájízzel indulnak neki az itteni életnek.

Tiltakozó levelem kézhezvétele után azonban az OFFI vezérigazgatója, Szappanos Géza úr udvariasan fogadott. Elmagyarázta és dokumentumokkal igazolta, hogy az OFFI tevékenysége jogilag támadhatatlan, sőt a honi fordítás és hitelesítés tarifái még alacsonyabbak is, mint más országokban. Szubjektíve persze érthető, hogy elfelejt örülni ennek az, akinek 80 000 forintot kell azért fizetnie, hogy az általa gondosan elkészített fordításából silány minőségű (ámbátor hiteles) szöveget hozzanak létre. A dolog lényege mindazonáltal az marad, hogy a mi világunk nem egyszerűen jó, hanem valószínűleg a lehetséges világok legjobbika is.

Cseresnyési László

A szerző további cikkei

LXVIII. évfolyam, 6. szám, 2024. február 9.
LXV. évfolyam, 15. szám, 2021. április 16.
LXIV. évfolyam, 51–52. szám, 2020. december 17.
Élet és Irodalom 2024