SZÉP MAGYAR SZÓTÁR
PÁRATLAN OLDAL - LII. évfolyam 16. szám, 2008. április 18.
glória: A váróterem padján egyetlen férfi üldögélt, táskáját ölébe szorítva a követ nézte. A délutáni napfény a falióra üveglapjáról glóriát rajzolt a feje fölé. Mikor a pénztáros észrevette, óvatosan bezárta a jegykiadó ablakot.
gyűrődés: A leomlott szikla oldalán pontosan látszott a gyűrődés, ahogy a földtörténet őskorában a felszínt alakító gigantikus erők összepréselték a megolvadt követ. Akkora erő volt ez kicsiben, mondta a professzor, mintha egy hangya három napon át súlyzózna a tanári vécében fölállított óvszer-automatával.
hallgató: Az előadás végén egyetlen hallgató kérdezett. Professzor úr, az a kijelentése, hogy aki sokáig keresi az igazságot, az végül rájön, hogy nem létezik, azt jelenti, hogy aki keresi, az nem létezik, vagy az igazság nem létezik? A professzor lassan fölhúzta a vállát. Nem mindegy?
ildomos: A szikrázó napsütésből pillanatok alatt jeges szélvihar kerekedett, az eső hullámokban verte a port. A szerelmesek, mintha minden érzéküket elveszítették volna, tovább csókolóztak a padon. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ült a vihar. A fiú kinyitotta a szemét. A mindenit, azt hiszem, ildomos lenne fedett helyre húzódnunk.
jómadár: Na, gyere csak ide, te jómadár, szólította magához a fiút, elkapta a fülét, és teljes erőből megtekerte, aztán kemény barackot nyomott a fejére. A fiú úgy tett, mint aki nem érez fájdalmat. A tanár nem volt elégedett a büntetéssel, ezért elhatározta, hogy a feleségén is bosszút áll, amiért nyitott ablaknál zuhanyzott.
kandikál: A férfi bőrkabátja alól gépfegyver csöve kandikált ki, s mintha a mellkasához erősítve valami ládát vagy robbanószert cipelne az esőben. Mikor átért az utca másik oldalára, letette hóna alól a háborúsat játszó gyereket.
marasztal: Tíz óra elmúlt, a vendégek fölálltak, hogy hazainduljanak, de a házigazda mindenféle jóval marasztalta őket. Az asszonyt újabb süteménnyel, a férfit kupica pálinkával kínálta. Maradjatok még, olyan fiatal az este. Nem lehet, mondta az asszony, holnap korán indulunk az abortuszra.
Podmaniczky Szilárd
