A cikk teljes tartalma csak előfizetéssel érhető el.Halála előtt váratlanul, hónapok óta tartó hallgatás után, suttogva megszólalt és elmondta Arany János A rab gólya című versének első szakaszát, amelyik talán választ ad a sokak által feltett kérdésre, miért nem ment soha haza: „Árva gólya áll magában / Egy teleknek a lábjában, / Felrepűlne, messze szállna, / Messze messze, / Tengerekre, / Csakhogy el van metszve szárnya."
Nevéhez egyaránt kapcsolódik a közgazdászi, írói vagy szerkesztői tevékenység.
