META

avagy ők majd megmondják

PÁRATLAN OLDAL - LIII. évfolyam 32. szám, 2009. augusztus 7.
 

Van az interneten egy sajátos képződmény, a Metapédia. Eredetileg angolul indult a Wikipedia alternatívájaként, de mára teljesen elmagyarosodott: 2007 decemberétől kis híján 75 ezer magyar szócikket írtak belé, ami jó háromszorosa a többi tíz nyelven írottaknak. Véletlenül akadtam rá, és nem ajánlom jó szívvel senkinek: magyar kézben jószerivel antiszemita lexikon lett belőle, tele sületlenségekkel, következetlenségekkel és bunkóságokkal; csak mutatóba hozok föl két ilyet.

Egy: a bemutatkozó lapon azt írják, a Metapédia mint vállalkozás a „talaj és honképes nemzetek" számára készül. Az még hagyján, hogy egy mezőgazdasági szakszót akarnak jelzőként a nemzetre ráerőltetni, de ha már ennyire magyarkodnak, legalább a helyesírásunkat elsajátíthatták volna. Helyesen (már ha egyáltalán lenne értelme egy ilyen kifejezésnek) „talaj- és honképes"-nek kellene írni, tehát kötőjellel, de az már egyes tévéműsorok címéből (lásd Jóban Rosszban) is kitűnik, hogy a mai magyaroknak, sajnos, halványlila fogalmuk sincs sem a kötőjel használatáról, sem általában a helyesírásról, pedig anélkül nem illene magyarkodni.

Kettő: van a Metapédián egy lista, a „zsidók a közéletben". Erre mellesleg olyanokat is föltettek a kedves, talaj- és honképes készítők, akik szerintem történetesen nem is zsidók, csak éppen a lexikonkészítők nagyon utálják őket, és ezért nyugodtan „elmennek" zsidónak - de ebbe most nem szeretnék belemenni. Inkább abba, hogy a listán például Kertész Imre is rajta van, tehát a készítők zsidónak minősítik őt. Ugyanakkor, ugyanezt a „pédiát" lapozgatva rábukkanhatunk egy pár perces video-összeállításra is az ugyancsak erősen talaj- és honképes szellemű Echo TV-ből. Az egyik idézetben Kertész Imre úgy nyilatkozik, hogy nincs magyar identitása. Az összeállítás (melyben szerepel még Spiró, Esterházy és Hajós) a Magyargyalázás címet viseli. Most akkor hogy van ez, honjaim és talajaim? Ti kijelenthetitek valakiről, hogy nem magyar, de ő maga nem, mert az már „magyargyalázás"? A ti listátok akkor mi a radai rosseb?

Csak halkan jegyzem meg: valahogy így kezdődött a holokauszt is, mármint a németek zsidólistájával, amelyre nem az került föl, aki zsidónak vallotta magát, hanem akit a németek annak minősítettek. Nem ártana vigyázni az ilyesmivel, eleven fa gircses-görcsös ágai, drága bunkócskáim!

A szerző további cikkei

LX. évfolyam, 48. szám, 2016. december 2.
LIX. évfolyam, 40. szám, 2015. október 2.
LIX. évfolyam, 18. szám, 2015. április 30.
Élet és Irodalom 2024