A cikk teljes tartalma csak előfizetéssel érhető el.Azt szerettem én a legjobban gyerekkorom forró nyarain, amikor kettőkor tülköltek a gyárban minden áldott napon, és előbb a Drótostetőről, ahol éltünk, figyeltük az előttünk széltében elnyúlva kifeküdt gyárudvart, ahogy egyszerre megtelik millió apró mozgással, és akkor a hegyről a gyereksereg leáradt, bár tudtuk, hogy korábban érünk a Páva kertjébe, mikor még mindössze a nyugdíjasok meg az a pár előbb meglépő hűsölt ott, akik ki tudja, milyen rafinériával jutottak ki műszakváltás előtt, az éjszakások
