Nem gondolom, hogy a sértődöttség nagyon ritka lenne a költők között. Sőt megkockáztatom, hogy aki meg van sértődve a világra, a sorsra, a szakmájára, a másik nemre (és még sorolhatnám), abból nagy eséllyel lehet művész, s ha éppen szavakkal bajlódik, akkor költő. Az egyszerű, piszlicsáré sértődöttség persze nem elég, ehhez legalábbis sértődöttség-hegyek kellenek, kozmikus megbántottság.