A  varsói Literatura na Świecie világirodalmi folyóirat előszeretettel közöl regionális irodalmi összeállítást, így több magyar irodalmi blokk mellett korábban sor került már egy erdélyi szám megjelentetésére magyar, román, szász szerzők műveivel, nemrég egy vajdasági magyar összeállításra, amelyet egy Tolnai Ottó-szám követett. Ezt a sort folytatva a folyóirat most 2011/11–12-es számát Veszprémnek szenteli, bemutatva a lengyel olvasónak a három veszprémi születésű Cholnoky fivért, a két szépírót több novellával, Cholnoky Jenőt a Balaton és A sivatag című tudományos munkái egy-egy részletével, ami ráadásul jó alkalom, hogy a körkép egyik hangsúlyos pontja Veszprém múlt századfordulós világa legyen. Ehhez kapcsolódik Krúdy Gyula írása, az Őszi délutánok Cholnoky Viktorral, Tersánszky Józsi Jenő Nagy árnyakról bizalmasan kötetéből a Cholnoky Lászlóról szóló fejezet, Géczi János A kék szemű Cholnokyak című esszéje és nem utolsósorban az 1969-ben elhunyt Kis Jenő György kanonok korabeli veszprémi fotói, amelyek – Kövesdi Róka Lajos szerint, aki 2006-ban lelt rá a gyűjteményre az Érseki Levéltárban – „a valláshoz és a paraszti hagyományokhoz kötődő kisvárosi emberek sajátos regényévé állnak össze”, akik „Krúdy-könyveket és Ady-verseket olvastak, és 1908-ban felépítették az ország egyik legszebb színházát”.

Géczi János, aki a szerkesztő-műfordító Anna Górecka mellett sejthetően az összeállítás egyik spiritus rectora, hisz íróként, költőként, tanárként, szerkesztőként és helytörténészként is kötődik a városhoz, több publikációval is jelen van a folyóiratban, amely versei mellett részletet közöl 2009-ben megjelent, műfaja szerint „Veszprém-esszének” elkeresztelt Nyom című könyvéből. De olvasható Reményi József Tamás annak idején az Életünkben közölt, ez utóbbi kötethez kapcsolódó interjúja az íróval, ami igazi veszprémi kulturális panoráma: a Gizella-kultusztól a pártállami időkben ide száműzött Latinovits Zoltán és Paál István színházi hagyatékán át a jugoszláviai háború idején Veszprémben új otthonra lelt Symposion-kör szerkesztőiig és alkotóiig. Közülük Bozsik Péter, Fenyvesi Ottó és Ladányi István művei is olvashatók a lapban. A körképet még néhány – úgy tűnik, Veszprémhez nem köthető – magyar prózaíró, Centauri, Darvasi Ferenc és Szabó Tibor Benjámin bemutatása egészíti ki.