Robin G. Collingwood a kvázi-történetírás egyik megnyilatkozásaként említi a mítoszt, amely „egyáltalán nem foglalkozik emberi cselekedetekkel", a benne előadott „történet szereplői egyszerűen istenek". A mítosz cselekménye ráadásul nem is az emberi időben zajlik: „noha a mítoszok formája látszólag időbeli, mert egymást meghatározott rendben követő eseményeket mondanak el - ez a forma szigorúan véve mégsem időbeli, hanem kvázi-temporális: a narrátor az időbeli egymásutániság nyelvét metaforaként használja olyan viszonyok kifejezésére, amelyeket nem tekint igazán időbelinek".
A cikk teljes tartalma csak előfizetéssel érhető el.
