Kádár János utolsó beszéde méltán lett tudományos és művészi feldolgozás tárgya, nem tudom azonban, hogy mi a helyzet Kádár jó néhány utolsóelőtti beszédével. Ezekből hiányzott a drámaiság, ám éppen ezért, hátborzongatóan pépes állaguk miatt felejthetetlenek. A nyolcvanas években a politikai élet kitüntetett pillanatának számított, ha a pártvezető megszólalt a nyilvánosság előtt.