LVI. évfolyam, 19. szám, 2012. május 11.
 |
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebookkal |
|
|
Majd a Lukács
2007 augusztusában Orbán Viktor és Navracsics Tibor – még ellenzékben – levelet írt a Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus vezetőinek, akik az akkori magyar miniszterelnöknek fejtették ki aggodalmukat a Magyar Gárda megalakulása miatt. „A sajtó híradásaiból értesültünk az emberi jogok magyarországi érvényesülése felett érzett aggodalmukról. A Magyar Köztársaság legnagyobb ellenzéki pártjának és Közép-Európa egyik legnagyobb politikai szervezetének vezetőiként biztosítjuk Önöket: a Fidesz nem engedi, hogy bármely honfitársunkat származása, vallási vagy egyéb identitása alapján hátrányos megkülönböztetés érje” – írták a Fidesz vezetői Ronald S. Laudernek, a Zsidó Világkongresszus és Mose Kantornak, az Európai Zsidó Kongresszus elnökének címzett levelükben. – Biztosítjuk Önöket mint a világ zsidóságának jogaiért küzdő szervezetek vezetőit, hogy magyarországi zsidó honfitársaink emberi és szabadságjogait minden demokratikus eszközt felhasználva meg fogjuk védeni”. |
|
A mostanában százéves ÖrkényIstvánegyik halhatatlan egypercesében a magyar író különböző időszakokban született dedikációiban felvonul történelmünk. Így vagy úgy minden író ajánlásai belevilágítanak a korba, amikor papírra kerültek, és árulkodnak a szerző viszonyáról azokhoz, kiknek a bejegyzése szól.
Ottlik Géza első önálló kötete 1957-ben jelent meg. A Hajnali háztetőket két év múlva követte a fő műnek tekintett Iskola a határon. Az írójuk ekkor már betöltötte negyvenhetedik (!) évét. Bevallása szerint mintegy háromszáz példányt küldött szét, határokon belül és túl a kőszegi cőgeráj regényéből.
A spanyol gazdaság veszélyes spirálba került: a növekedés leállt, idén csökken a GDP, miközben a tavaly 8,5 százalékos költségvetési deficit leszorítása érdekében keményen takarékoskodni kell – ami viszont visszafogja a növekedést. Mariano Rajoy miniszterelnöknek mostanában már azt kell bizonygatnia, hogy Spanyolország nem szorul nemzetközi mentőcsomagra, és egyedül is kimászik a slamasztikából – ám a külföld szkeptikus. Carlos Puente spanyol közgazdász, aki korábban az Európai Unió brüsszeli központjában dolgozott, és Magyarország belépésével is foglalkozott, mégis mérsékelten bizakodó.
